HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Gyakran ismételt kérdések

1. Számlázás


2. Vízmérők


3. Vízminőség


4. Meghibásodások, csősérülések


5. Víz-, szennyvízbekötés, tervek, engedélyezés


6. Utólagos rácsatlakozási díj és közműfejlesztési hozzájárulás

1. Számlázás

lap tetejéreKi és mikor állapítja meg a víz- és szennyvízelvezetési díjakat?

A díjakat az illetékes önkormányzatok képviselő testületei állapítják meg, jellemzően legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

lap tetejéreHonnan tájékozódhat az aktuális díjakról?

Az önkormányzati díjrendeletből, honlapunkról (link), illetve személyesen vagy telefonon az ügyfélszolgálat munkatársai is felvilágosítást adnak.

lap tetejéreMiért kell alapdíjat fizetni?

2006. tavaszán a víz-és szennyvízelvezetési díjak egyes településeken a területileg illetékes önkormányzatok rendelete alapján módosultak. A módosítás alapján a szolgáltatásért fizetendő díjnak (alapdíjnak, a vízdíjnak és szennyvízdíjnak) fedeznie kell a víz- és csatornahálózat, a szennyvíztisztító telep és az egyéb kapcsolódó létesítmények, berendezések üzemeltetési és karbantartási, valamint rekonstrukciós, felújítási és bővítési költségeit, valamint az adókat és ráfordításokat.
A víz- és a szennyvízelvezetési díj a díjmegállapítás alapján kéttényezőssé vált, alapdíjból és a fogyasztott mennyiségekkel arányos díjból tevődik össze. Az alapdíj bevezetését a szolgáltatási mennyiségektől független állandó jellegű költségek léte tette szükségessé.
A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy az érintett Önkormányzatok vonatkozó rendeleteinek értelmében fogyasztási helyenként (lakásonként és elkülönült fogyasztási helyenként) minden fogyasztó havonta fizet állandó nagyságú rendelkezésre állási alapdíjat és a felhasznált víz után járó, köbméterenként számított változó díjat. 
A rendelkezésre állási alapdíjat definíció szerint a lakossági és a közületi fogyasztók a szolgáltatási díj részeként lakásonként és elkülönített fogyasztási helyenként fizetik azért, hogy a fogyasztási helyenkénti átadási ponton a nap minden időszakában megfelelő minőségű, mennyiségű ivóvíz álljon a fogyasztó rendelkezésére. Tehát hiába nincs az adott fogyasztási helyen vízfogyasztás, a szolgáltatónak a víz vételezésének lehetőségét biztosítania kell. A szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében felmerült költségek forrása a fogyasztástól független alapdíj. Az alapdíj tartalmazza - a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan - az adott szolgáltatás, rendelkezésre állásának díját, és azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztás mértékétől függetlenül felmerülő állandó költségek egy részét (közműrendszer fenntartása, hibaelhárítás, 24 órás ügyelet biztosítása, rendszeres vízminőség-ellenőrzés, stb.) arányosabban ossza szét a szolgáltatást folyamatosan vagy csak időszakosan igénybe vevő fogyasztók között.
A változó díjat, mint a számla másik összetevőjét - az eddig megszokott módon - az igénybevett szolgáltatás mennyisége után köbméterenként kell fizetni, amely a fogyasztás mértékével arányosan változó összeg.

lap tetejéreKésedelmes fizetés esetén felszámít-e az ÉTV Kft. késedelmi kamatot?

A késedelmi kamatfizetési kötelezettség a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő első naptól a tartozás kiegyenlítésének napjáig tart – függetlenül az esetlegesen a Fogyasztó és a Szolgáltató között létrejött Részletfizetési megállapodásban rögzített részletfizetési határidőktől. Az így meghatározott időtartamra a késedelmi kamat összege a Ptk. 301. §-ában foglaltak szerint kerül kiszámításra.
A késedelmi kamat a kiküldésre kerülő számlákban jelenik meg, az adott számlázási időszakban késedelmesen befizetett tételek után, melynek megfizetése a Fogyasztó kötelessége.

lap tetejéreMit tesz az ÉTV Kft. (szolgáltató), ha a fogyasztó nem (vagy késedelmesen) rendezi tartozását?

Ha a fogyasztó a szolgáltatás díját a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, illetve azzal késedelembe esik, a szolgáltató a Közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) kormányrendelet 9. §-ában meghatározott intézkedések megtételére jogosult, nevezetesen:

  • felhívja a fogyasztó figyelmét mulasztásának a hivatkozott rendeletben meghatározott következményeire (az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének egyidejű értesítése mellett),
  • a szolgáltató a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, a szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, pl. a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja (az illetékes ÁNTSZ-nek az intézkedés bevezetését 8 nappal megelőző értesítése mellett, annak ellentétes állásfoglalása hiányában). 

A szolgáltató a teljes díjhátralék megfizetésének igazolását követő 5 naptári napon belül a szolgáltatást köteles visszaállítani.
A szolgáltatásnak – díjtartozás miatt történő – szüneteltetésével, megszüntetésével, újraindításával kapcsolatosan felmerült költségek (pl.: kiszállás költségei, munkadíj stb.) a már hivatkozott rendelet 9. §-ának (6) bekezdése értelmében a fogyasztót terhelik.

lap tetejéreMi a vízterhelési díj és a talajterhelési díj?

(A többször módosított 2003. évi LXXXIX törvény és a 270/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet szerint.)

A vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében, ennek hiányában a törvény 2. számú mellékletében meghatározott anyag (vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. Nincsen díjfizetési kötelezettsége a kibocsátónak:

  • a felhasznált vízmennyiségben lévő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót,
  • az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után,
  • az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után,
  • ha csapadékelvezetést végez.

A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszap-elhelyezési szorzó határozza meg. A vízterhelési díj számításának részletes szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. Fontos szabály, hogy a kibocsátóktól közcsatornák által elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat, a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre.
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre, álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, a meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.
Talajterhelési díjat:
  • a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége után kell fizetni, amelyet, csökkenteni kell az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel,
  • a vízjogi engedély alapján végzett szennyvízelhelyezés esetében a szenny- és használt víz éves mennyisége után kell fizetni, amelyet a külön jogszabály, vagy hatósági határozat rendelkezései szerint megtisztított víz mennyiségével lehet csökkenteni. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit az illetékes települési önkormányzat rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.

lap tetejéreMiért vált szükségessé a vízterhelési díj bevezetése 2004. január 1-tõl?

Hazánkban a teljes körű szennyvíztisztítás hiánya miatt továbbra is szennyező anyagok kerülnek élővizeinkbe. A folyamat megállítása érdekében a kormány megvizsgálta a terhelések további csökkenését célzó beruházások megvalósításának lehetőségét és döntött a vízterhelési díj fokozatos bevezetéséről. Ez a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a "szennyező fizet" elv alapján arányos teherviselést jelent az állam és a környezethasználók között.

lap tetejéreKinek kell beszedni a vízterhelési díjat?

A hatályos törvény értelmében a víziközmű szolgáltatók szedik be a vízterhelést előidéző fogyasztóktól a szolgáltatás árán felül, a vízdíjszámlában külön tételként megjelenő köbméterarányos díjat.

lap tetejéreMi történik a fogyasztók által befizetett vízterhelési díjjal?

A víziközmű szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe folyik be. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javíthatják környezetünk állapotát.

lap tetejéreMiért vezették be a talajterhelési díjat?

Hosszú évek óta a házi szennyvízszikkasztókon keresztül talajba szivárgó tisztítatlan szennyvíz környezetkárosító, szennyező hatású. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik előtt megvan a lehetőség arra, hogy a szennyvizüket a települési csatornahálózaton keresztül a tisztító telepre vezessék - azaz az ingatlanuk előtt megépült a csatona -, de nem élnek vele. A talajterhelési díjjal szeretnék a törvényalkotók ösztönözni a lakosságot a környezetkárosító szennyvízszikkasztás felszámolására, a csatornabekötések létesítésére.

lap tetejéreKinek kell beszedni a talajterhelési díjat?

A talajterhelési díjat helyi adó formájában a helyi önkormányzatok szedik be a vízszolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján.

lap tetejéreSzámlamagyarázat


 

2. Vízmérők

lap tetejéreFővízmérő – kinek a tulajdona? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

A fővízmérő a szolgáltató tulajdona. Időszakos cseréje, hitelesítése, meghibásodás esetén javítása a szolgáltató feladata. Hitelességi ideje 4 év.

lap tetejéreMellékvízmérő – kinek a tulajdona? Kinek a feladata a csere, hitelesítés?

A mellékmérő a fogyasztó saját tulajdonát képezi, annak időszakos cseréjéről, hitelesítésről, meghibásodás esetén a javításáról a fogyasztó köteles gondoskodni. A hitelességi ideje 6 év.

lap tetejéreKi végzi a vízmérők hitelesítését?

A vízmérőket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) hitelesítési előírása alapján kell vizsgálni. A mérők hitelesítését az MKEH (és nem a szolgáltató) szakemberei végzik.

lap tetejérePontosan mér-e a mérőnk?

Sokszor felvetődik a fogyasztókban a gondolat, hogy vajon a mérő pontosan méri-e a fogyasztásukat?
A hitelesítés időpontjában minden mérőberendezés az előírásoknak megfelelő pontossággal mér. A hitelesség lejártának ideje nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mérőberendezés nem jól mér.
Amennyiben a fővízmérő által mért ivóvízmennyiséget vitatja, lehetősége van a felszerelt bekötési vízmérő Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) mint mérésügyi hatóság által történő rendkívüli pontossági ellenőrzését kérni. A rendkívüli pontossági vizsgálat csak a annak díjáról kibocsátott Szolgáltatói számla kiegyenlítését követően történhet meg.
Amennyiben a rendkívüli pontossági vizsgálaton a vízmérő “Nem felelt meg” minősítést kap, a szerelési munkák és a vizsgálat költségei a Szolgáltatót terhelik, és a Fogyasztónak az általa előre megfizetett rendkívüli pontossági ellenőrzés teljes összegét az ÉTV Kft a vizsgálati jegyzőkönyv kézhezvételét követő 8 munkanapon belül visszautalja.
Abban az esetben, ha a vízmérő a Fogyasztó kárára tévedett, azaz a hibahatár feletti értéknél többet mért a tényleges fogyasztásnál, az ÉTV Kft a Fogyasztó kérésére, módosított víz- (és csatorna)díj számlát bocsát ki a 38/1995.(IV.5.) kormányrendelet 17§(4) bekezdésében foglaltak alapján. Ezen számla a legutolsó számlázási időszakra vonatkozik és a szóban forgó számlázási időszakot megelőző 365 nap átlagfogyasztása figyelembevételével készül. Ha az átlagfogyasztás nem állapítható meg, akkor a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott normatívával, helyi rendelet hiányában pedig műszaki számítással határozza meg a Szolgáltató a fogyasztást.
Amennyiben a vízmérő „Megfelelt” minősítést kapott, vagy a mérőeszköz a Szolgáltató kárára tévedett (a mérő a hibahatárnál kevesebbet mért) a kiállított számlamódosításra nincs lehetőség és a vizsgálat költségét Fogyasztó viseli.

lap tetejéreMit kell tenni, amikor mellékvízmérőt kívánunk beszereltetni a lakásunkba?

A mellékvízmérő beépítésére vonatkozóan épületgépészeti tervet kell készíttetni (arra jogosult tervezővel). A tervet és a kérelmet a szolgáltatóhoz kell benyújtani hozzájárulás kiadása céljából.

lap tetejéreHogyan kell szabályosan beépíteni a mellékvízmérőket?

A mellékvízmérőket a padlóvonaltól 50-150 cm magasság között két elzáró szerelvény közé szabad elhelyezni. A mérők beszerelését mindig a gyártó műszaki leírása alapján kell elvégezni. Részletes tájékoztatót találhat a letölthető dokumentumok között.

lap tetejéreMit jelent a műszaki átvétel folyamata?

A szolgáltató szakembere ellenőrzi, hogy az engedélyezett terv alapján történt-e a kivitelezés. Amennyiben igen, abban az esetben felhelyez egy ellenőrző műanyag gyűrűt vagy záródobozt a mérőre.

lap tetejéreMi a teendő, ha nem sikerül a vízmérő állását leolvasnia a ÉTV Kft. munkatársának?

Ha vízmérője állását szeretné bejelenteni,

  • Automata mérőállás rögzítő rendszer segítségével telefonon a 23-521-771-es számon
  • E-mail-ban az ugyfelszolgalat@erdivizmuvek.hu címen
  • Interneten a www.erdivizmuvek.hu oldalon
  • SMS-ben a 06-20-392-7022 telefonszámon. Az SMS diktálás elvárt formátuma: c:vizora_L/Kvízmérőazonosító_vízmérőállás. A _ jel szóközt jelent, L, ha lakossági fogyasztó, K, ha közületi fogyasztó. (Egy lakossági fogyasztó diktálása a következőképpen néz ki: c:vizora L4401013331 500)

lap tetejéreMiért készül a főmérőre külön számla, amikor minden lakásban van mellékmérő?

A Közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet szerint: „17. §(3) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.”
Tehát a mellékmérőkkel rendelkező ingatlanok vagy társasházak esetében is a lakóközösség és a szolgáltató közötti elszámolás alapja a bekötési vízmérő (fővízmérő). A fővízmérő a szolgáltatási pont, az ezt követő, házon belüli vezetékrendszer a lakóközösség, míg a mellékmérő az adott lakó tulajdona. Tehát attól, hogy egy társasházban teljes körű a mellékvízmérősítés, a fővízmérőre szükség van.
1991 óta jogszabály teszi lehetővé, hogy a többlakásos házakban az egyes lakóknak a fogyasztását mellékvízmérőkkel mérjék meg.
Az így megmért egyéni fogyasztásoknál vagy a közösség határozza meg a fizetnivalót, vagy a fogyasztóknak a vízmű készít külön-külön számlát.

lap tetejéreMi okozhatja a fő- és mellékvízmérő közötti különbséget?
(felsorolásunk nem teljes körű)

A fő- és mellékvízmérők közötti különbségek okozta probléma jelentősége miatt a kérdéssel több alkalommal foglalkozott, azt vizsgálta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, mint mérésügyi hatóság.
A Közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet szerint: „17. §(3) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.”
A jogszabályok szerint tehát fő- és mellékmérők közötti különbözet megfizetése a társasház (vagy a lakóközösség) közös feladata, terhe.

  • A főmérőt követő hálózaton (lakóközösség tulajdonában lévő vezetékszakaszon) van méretlen fogyasztási hely (pl. kerti csap, közös helyiség, garázs stb.). Ilyen esetben az ezeken a helyeken vételezett víz mennyisége jelentkezik a főmérőn, de egyetlen mellékmérő sem méri.
  • A főmérőt követő csővezetéken, de a mellékmérőket megelőző szakaszon szivárgás, csőtörés van. Ebben az esetben is a főmérőn átfolyik a víz, de egyetlen mellékmérő sem méri, így a főmérő számlájában ez a vízmennyiség jelentkezni fog. Figyelem! A csőtöréseknél a víz 90%-a nem jelenik meg a felszínen!
  • A vízmérők leolvasása nem azonos időpontban történik.
  • A mellékmérők sikertelen leolvasásakor egy becsült mérőállás alapján állapítja meg a Szolgáltató a fogyasztást, ami eltérhet a valóságostól.
  • A leolvasott, vagy az ajtóra kiírt, illetve bediktált érték nem felel meg a valóságnak (szándékos vagy véletlen hiba).
  • Valamelyik, esetleg több mellékmérő kevesebb, vagy több fogyasztást mér, mint ami valójában átfolyt rajta (szorul, megáll, gyorsul). Ebben az esetben is arról van szó, hogy a főmérőn átfolyt víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékmérők összesítésében.
  • Előfordulhat, hogy "esetleges műszaki beavatkozások" miatt valamelyik fogyasztónál a mellékmérő nem a valós fogyasztást mutatja. Ebben az esetben a főmérőn átfolyt víz mennyiségéből nem kerül levonásra ezen a mellékmérőn "méretlenül" átfolyt víz, így a főmérőre készült számlában fog megjelenni ez a fogyasztás.
  • A mellékvízmérők által mért felhasználás közötti különbség adódhat a vízmérők (fő és mellék) mérési pontatlanságából, és a vízmérők különböző indulási érzékenységéből. A mellékmérők függőlegesen történő beépítéssel már nem olyan érzékenyek, lassabban indulnak. Függetlenül attól, hogy a főmérő és a lakásokba felszerelt mellékvízmérők mérési pontosság szempontjából nem azonos kategóriába vannak sorolva, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hiteles mérésre szolgáló eszköznek fogadja el a vízmérőket, amennyiben a megengedett hibahatáron belül mérnek.
  • A fő- és mellékmérők működési elvüket tekintve alapvetően eltérőek.

A felsorolt eltérési okok jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is!

3. Vízminőség

lap tetejéreKik ellenőrzik az ivóvíz minőségét?

A víz a legfontosabb élelmiszerünk, ezért csak szigorú minőségellenőrzések után érkezhet meg a vízcsapokba. A vízszolgáltató társaságok a jogszabályi előírások, illetve önellenőrzési tervük szerinti gyakorisággal és módon ellenőrzik a szolgáltatott ivóvizet ezen túl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei is rendszeresen vizsgálják az ivóvíz minőségét.

lap tetejéreMiért látjuk esetenként fehérnek a csapból folyó vizet?

A csapból kizúduló víz fehérségét a benne levő levegő okozhatja. Ez a levegő néhány másodperc alatt elillan és a pohárban a víz színtelenné válik. Téves tehát az a nézet, hogy a vezetékes ivóvíz fehérségét vegyszer vagy klór okozza.

lap tetejéreMivel történik a fertőtlenítés?

Közegészségügyi okokból szükség esetén kis mennyiségű klórt adagolunk a vízellátó rendszerekbe a baktériumok elpusztítása és elszaporodásának megakadályozása céljából.
 Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt szükség esetén klórgázzal fertőtlenítjük, folyamatosan működő klóradagolók segítségével.

lap tetejéreHogyan lehet eloszlatni a klórszagot?

Az ivóvízhálózat különböző pontjain a klórszag más-más intenzitású. A klór illékony anyag, megszűntetése érdekében a következőket tehetjük:

  • levegőztessük egy kis ideig a vizet fogyasztás előtt;
  • tároljuk a vizet hűtve üvegpalackban vagy üvegkancsóban, de nem tovább 24 óránál!
  • ha azonnal fogyasztani akarja, adjon hozzá literenként három-négy csepp citromot.

lap tetejéreMitől sárga esetenként az ivóvíz? Miért van szükség a hálózat mosatására, mechanikai tisztítására.

Az érdi ivóvíz határérték alatti vasat tartalmaz. A vas nem káros az egészségre, viszont a vízvezeték falán lerakódva főleg vas-hidroxid tartalmú sárgás-barna kocsonyás csapadék, biofilm képződik, mely már kellemetlenségeket okozhat. Itt a baktériumok és mikroszkopikus élőlények elszaporodhatnak. Ezt mosatással, mechanikai tisztítással tudjuk eltávolítani.
Esetenként időszakos vízlezárás, szerelés, vagy kisebb víznyomás változás hatására is leválik a lerakódás és kis időre a hálózati víz sárgás színű lesz. A csapadékülepítéssel eltávolítható. Amennyiben a víz hosszabb ideig történő használata után is – egy napon túl – zavaros, színes, szükség lehet a beavatkozásra, célszerű megadott számainkon érdeklődni, bejelentést tenni:

Hibabejelentés éjjel - nappal: 06 (23) 365-921

4. Meghibásodások, csősérülések

lap tetejéreHogyan lehet megvizsgálni egyszerűen, hogy van-e sérülés a belső hálózaton?

Gondoskodjanak valamennyi vízvételi hely elzárásáról. Ha ekkor is fogyasztást jelez a vízmérő, akkor valahol a belső hálózaton vízelfolyás lehet.

lap tetejéreMiért kell kifizetni a csősérülés esetén elfolyt vízmennyiséget?

Minden olyan vízveszteséget, amely a szolgáltatási pont utáni vezetékszakaszon keletkezett, a fogyasztónak kell kifizetnie, mert az ő birtokában lévő hálózat meghibásodása okozta a veszteséget.

5. Víz-, szennyvízbekötés, tervek, engedélyezés

lap tetejéreMiért kell tervet készíteni a víz- és/vagy csatorna bekötés megvalósításához?

A 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet írja elő, hogy új víz- és/vagy csatorna bekötések megépítéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, amihez a bekötés kezdeményezőjének tervdokumentációt is kell csatolnia [5.§ (1) bekezdés, a, és d, pontok].
A szolgáltató a benyújtott terv alapján tudja megvizsgálni, hogy a bekötési kérelem megfelel-e a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak, valamint egyéb feltételeknek.

lap tetejéreMiért kell belső gépészeti tervet beadni a víz- és/vagy csatorna bekötési kérelemhez?

A 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet előírja, Társaságunk csak akkor járulhat hozzá bármely létesítmény vízellátásához, ha a kiépített vízhálózati rendszer megfelel az érvényben lévő szabályoknak, szabványoknak és előírásoknak.
A benyújtott belső gépészeti tervek alapján ismerjük meg az ingatlanon belül létrehozni kívánt fogyasztási viszonyokat. A jóváhagyás során vizsgálni kell, hogy a tervezett létesítmény bekötési vízmérője a tervező által megadott vízigények (csúcsigény) szolgáltatásához és a fogyasztás pontos méréséhez optimális legyen. A vízmérőhely kialakításakor figyelni kell arra, hogy a működés során a vízmérő állandóan hozzáférhető, leolvasható, cserélhető legyen.
Vizsgálni kell, hogy a belső hálózat más hálózattal, technológiai vezetékkel ne kerüljön összekötésre, illetve semmilyen esetben ne nyíljon arra lehetőség, hogy a vízhálózatba idegen anyag, szennyeződés bejusson.

lap tetejéreMiért kell egy helyrajzi számon létesítendő új bekötéshez a tulajdonostárs(ak) hozzájárulása?

Az ingatlan vízhálózata a tulajdonostárs(ak) tulajdona is, ezért az ő hozzájárulásuk szintén szükséges.

lap tetejéreA nyomáscsökkentő vagy nyomásfokozó beépítése kinek a kötelessége?

A 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet 10.§ (2) bekezdése értelmében: A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6,0 bar hálózati nyomással a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni.

lap tetejéreMiért az ügyfélnek kell kifizetnie a víz- és/vagy csatorna bekötés megszüntetést?

Szolgáltatás megszüntetése építési, illetve szerelési munkával jár, a 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet 9. § (6) bekezdés alapján annak költségei a fogyasztót terhelik.

lap tetejéreTulajdonos változás esetén, mi szükséges a vízmérő átíratásához?

A Közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995.(IV.5.) Kormányrendelet 8. § (4) bekezdése szerint: "A fogyasztó, illetve az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és az új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel."
A változás bejelentéskor régi és az új tulajdonos által közösen elfogadott és aláírt nyilatkozatot kell kitölteni, melyen az alábbi adatokat és információkat kell feltüntetni:

  • az előző Fogyasztó neve és új címe,
  • az ingatlan, illetve a vízmérőhely pontos címe,
  • a vízmérő(k) gyári száma,
  • a vízmérő(k) állása az átadás napján,
  • az átadás illetve birtokbavétel dátuma,
  • az új Fogyasztó neve és postacíme,

A bejelentés hitelességének, az adatok valódiságának ellenőrzését követően első lépésben a megadott mérőállásokkal záró számla készül az előző tulajdonosnak, akinek ezt, és az esetleg még be nem fizetett számláit, fennálló tartozásait (és azok esetleges késedelmi kamatait) ki kell egyenlíteni.
Mindaddig, amíg a régi Fogyasztó összes fennálló tartozása nincs kiegyenlítve, addig az új Fogyasztóval Szolgáltatói Szerződés nem köthető, a vízmérő átírása nem lehetséges.
Amennyiben a Szolgáltató adatbázisában szereplő adatok és nyilatkozatban fent felsorolt adatok között eltérés mutatkozik a vízmérők gyári számának vonatkozásában, esetlegesen az átadás napján rögzített mérőállás kisebb, mint az adatbázisban szereplő utolsó Szolgáltató által leolvasott mérőállás, a Fogyasztóval Szolgáltatói Szerződés nem köthető, a vízmérő átírása nem lehetséges. Ebben az esetben a Szolgáltató a fogyasztási hely ellenőrzését elvégzi.
Amennyiben a jövőbeni tulajdonos/Fogyasztó befizeti a fogyasztási hely vonatkozásában fennálló tartozást, és közösen leolvasott mérőállás hiányában, írásban nyilatkozik, hogy vállalja az utolsó mérőleolvasás időpontja a mérőn átfolyt vízmennyiség utáni díj megfizetését, akkor az átírás és a szerződéskötés az alább felsorolt, megfelelő dokumentumok birtokában lehetségessé válik. Ilyen nyilatkozatot kizárólag a jövőbeni tulajdonos/Fogyasztó tehet, meghatalmazás útján tett nyilatkozatot nem lehet elfogadni!
Amikor az előző tulajdonos/Fogyasztó összes tartozását kiegyenlítette (vagy az előző bekezdésben foglalt nyilatkozatot megteszi), az új tulajdonossal/Fogyasztóval, az alábbi okmányok alapján a szolgáltatói szerződés megköthető:

Lakossági fogyasztó esetében
  • adás-vételi szerződés/bérleti szerződés/jogerős hagyatéki végzés/ajándékozási szerződés vagy tulajdoni lap másolat, az adás-vételi időpontjától számított 90 napon túl a szolgáltatói szerződés megkötésének elengedhetetlen feltétele egy, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatása,
  • személyazonosításra alkalmas dokumentumok (személyi igazolvány, vagy személyazonosító igazolvány, vagy kártyaalakú vezetői engedély, vagy útlevél, és lakcímkártya);
  • amennyiben meghatalmazott jár el, teljes bizonyító erejű magánokiratba (2 tanú), vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, vagy közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás

Közületi fogyasztó esetében

  • adásvételi szerződés, vagy bérleti szerződés,
  • társas vállalkozás esetén cégbírósági bejegyzés és aláírási címpéldány,
  • egyesület, alapítvány esetén bírósági végzés és aláírási címpéldány,
  • egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány,
  • társasház esetében alapító okirat vagy hiteles közgyűlési határozat,
  • az egyéni vállalkozó vagy a céget jegyző aláíró(k) személyazonosításra alkalmas dokumentumai (személyi igazolvány, vagy személyazonosító igazolvány, vagy kártyaalakú vezetői engedély, vagy útlevél, és lakcímkártya),
  • amennyiben meghatalmazott jár el, teljes bizonyító erejű magánokiratba (2 tanú), vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, vagy közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás.

lap tetejéreMiért nem lehet a vízmérőt bediktálás alapján átírni?

A pontos elszámolás érdekében az előző és az új fogyasztónak együttesen hitelt érdemlően (a fogyasztóváltozás időpontjában az előző és az új tulajdonos által közösen elfogadott és aláírt jegyzőkönyvet, nyilatkozatot kell kitölteni) igazolnia kell azt a mérőállást, amellyel az ingatlan átadásra került.
Annak érdekében, hogy mind az előző, mind pedig az új fogyasztó a tényleges fogyasztása alapján fizessen a víz- és csatornaszolgáltatási díjat, a szolgáltatónak pontosan tudnia kell, hogy meddig tartott az előző és mettől kezdődik az új fogyasztó fogyasztása.


6. Utólagos rácsatlakozási díj és közműfejlesztési hozzájárulás

lap tetejéreMi a jogi alapja?

Ennél a kérdésnél fontos rögzíteni, hogy a rácsatlakozási díj és a közműfejlesztési hozzájárulás mögött is tényleges szolgáltatás van. Az új bekötés révén keletkező többlet igényt, ivóvizet be kell táplálni a hálózatba – és ez nem összekeverendő az üzemeltetéssel –, tehát meglévő kapacitású, minőségű ellátó rendszer időszakonként fejlesztésre, rekonstrukcióra szorul ebből adódóan, nagyobb teljesítményű szivattyúkra van szükség, szűk keresztmetszetek esetében nagyobb átmérőjű vezetékekre stb. A szolgáltatás maga a csatlakozáshoz való jog, a jogszabályokban előírt mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvíz készenléten tartása a nap 24 órájában. Ezzel a fogyasztó egy vagyoni értékű jogot vásárol. A vízdíjat és az alapdíjat ezen eszközöknek a működtetésért fizeti a fogyasztó – áramot, béreket kell fizetni, készenlétet fenntartani, csőtöréseket javítani stb. Ennek értelmében a jogi alap a különféle árjogszabályokban nevesített tézis, hogy az igénybe vett szolgáltatásért díjat kell fizetni!

lap tetejéreMi a mértéke jelenleg (vízellátás, ill. csatornázás magánszemély ill. gazdálkodó szervezet esetében)?

Az utólagos rácsatlakozási díj és a közműfejlesztési hozzájárulás mértéke településenként és nyomásövezetenként van megállapítva az adott területen szükséges háttérfejlesztések bekerülési költségének, pótlásának fogyasztással arányos összegével egyező mértékben. A lakossági fogyasztók bekötésenként vagy önálló lakóegységenként alacsonyabb mértékben, a gazdálkodó szervezetek vízigény számítás és azt követően tényleges fogyasztás alapján m3/nap mértékegységben magasabb mértékben fizetik, feltételezve, hogy a közműszolgáltatást nem kizárólag szociális célra, kiugró mértékben, jövedelemszerző tevékenységükhöz veszik igénybe.

lap tetejéreMire használhatják fel Önök?

Annak rendeltetéséből és a mögöttes szolgáltatásból adódóan ezen összeget a szolgáltató kizárólag a közműhálózat fejlesztésére, felújítására fordíthatja (az önkormányzattal egyeztetett módon) annak a településnek a közigazgatási határán belül, ahol beszedte. A beszedett összegről és annak felhasználásáról a szolgáltató évente írásban elszámol a területileg illetékes önkormányzattal.

lap tetejéreKi állapítja meg a mértékét?

A közműfejlesztési hozzájárulás és az utólagos rácsatlakozási díj fizetésének módját, mértékét a Társaság belső igazgatói utasítása írja elő, mely minden évben az infláció mértékével növekszik, hiszen a pótláshoz szükséges anyagok, bérek stb. is inflálódnak.

lap tetejéreKinek és mikor kell megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást?

Alapelv, hogy a hálózat fejlesztéséhez arányosan mindenkinek hozzá kell járulni. Alapszabályként tehát mindenkinek meg kell fizetni a hozzájárulást és a díjat, aki a víz- illetve csatornahálózatra csatlakozni kíván. Természetesen kizárólag egyszer! Lakossági fogyasztók esetében, aki igazolni tudja, hogy a hálózat építésekor a víziközmű társulat számára befizette a hozzájárulást, azt az utólagos rácsatlakozási díj befizetése alól mentesítjük. Gazdálkodó szervezet a bekötéskor vízigény számítást készít, mely alapján befizeti a kalkulált közműfejlesztést, majd amennyiben a tényleges fogyasztása meghaladja ezt az értéket, akkor a különbözetet pótlólag szintén megfizeti.

lap tetejéreMit kap a befizető az érdekeltségi hozzájárulás fejében?

Vagyoni értékű jogot, csatlakozáshoz való jogot, a jogszabályokban előírt mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvíz készenléten tartását a nap 24 órájában.

lap tetejéreAz érdekeltségi hozzájárulást meg kell-e fizetnie pl. egy óvodának, polgármesteri hivatalnak?

Az 5. pontban írtak alapján igen, meg kell fizetniük, a 2. pontban rögzített összegben, mint gazdálkodó szervezetek.

lap tetejéreMiért hívják érdekeltségi hozzájárulásnak?

Érdekeltségi hozzájárulás szedésére jogszabály alapján kizárólag víziközmű-társulat jogosult, amely társadalmi önszerveződés folytán jön létre azzal a céllal, hogy egy adott terület víziközmű-fejlesztését hajtsa végre.
A víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaságoknál lakossági fogyasztó esetében általában utólagos rácsatlakozási díj a neve, gazdálkodó szervezet esetében közműfejlesztési hozzájárulás. A nevüket felhasználási rendeltetésükről kapták.

lap tetejéreMiért az újonnan belépő fogyasztók fizetik?

Nem feltétlenül az újonnan belépők fizetik. Ez egy vagyoni értékű jog, és mint ilyen forgalmi értékkel rendelkezik. Amennyiben egy lakossági fogyasztó olyan ingatlant vásárol, mely után a korábbi tulajdonos ezt megfizette akár a társulat, akár a szolgáltató felé, abban az esetben neki már nem kell fizetnie. Ennek természetesen a fordítottja is igaz, ha a fogyasztó kétlakásos társasházat kíván építeni, és korábban csak egy rácsatlakozási díj lett befizetve, akkor plusz egyet pótlólag be kell fizetnie. Gazdálkodó szervezet az igényelt víz mennyisége után fizeti, ha ezt túllépi, akkor fizeti a különbözetet.

lap tetejéreLehetséges-e elvileg, hogy egy telekről annyi bekötő vezetéket építsenek ki a tulajdonosok, ahány önálló funkcionális egység után fizetik meg az érdekeltségi hozzájárulást?

Nem, a víziközmű szolgáltatást szabályozó jogszabályok egy helyrajzi számra csak egy fő bekötést engedélyeznek. A mellékmérő felszerelésével biztosítható a tényleges fogyasztás szerinti költségmegosztás. Amennyiben egy helyrajzi számon több önálló lakóegység épül, a rácsatlakozási díjat annyiszor kell megfizetni, tekintettel arra, hogy az igényelt vízmennyiség egyenesen arányos a lakóegységek számával. Természetesen az elképzelhető, hogy az adott bekötést ebből kifolyólag nagyobb átmérőjűre kell cserélni, mert kevés a kapacitása. Ez a fogyasztók költsége.