Díjak és árak
Víz- és csatornadíjak 2025. március 1-től
A víz- és csatornaszolgáltatási díjak alkalmazásának feltételei, díjképzésének szabályai
Fogyasztásarányos díj és alapdíj
A víz- és csatornaszolgáltatási dj alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll (kivéve Remeteszőlős településen, ahol egytényezős díjrendszer működik). Az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-szolgáltatás díja hatóságilag megállapított, maximált ár volt. Az árhatósági jogkört 2011. december 31-ig a települési önkormányzatok gyakorolták, a Társaság az önkormányzati rendeletalkotás alapján meghatározott szolgáltatási díjakat alkalmazta (a hatályon kívül helyezett, az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és –kezelés legmagasabb hatósági díjának 2011. évi önkormányzati rendeleteit ide kattintva tekintheti meg). Ezek a díjak a Társaságnak a díjképzés alapelveit tartalmazó Együttműködési Megállapodás alapján kerültek megállapításra.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) alapjaiban módosította a díjmegállapítás és a díjalkalmazás addig általános, az Együttműködési Megállapodáson és az önkormányzati rendeletben történő díjelfogadáson alapuló gyakorlatát.
2012. január 1-től a víziközmű szolgáltató a Vksztv. 76. § (1) bekezdés b) pontja szerint a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjakhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhatott. A Társaság élt az emelés lehetőségével annak figyelembevételével, hogy a nem lakossági díj maximálisan másfélszerese lehetett a lakosság által fizetendő díjnak (Vksztv. 64.§ (2) bekezdés).
A 2012. évtől kezdve az árak nem változtak a nem lakossági (vállalkozói, intézményi) szektort tekintve, ezzel eleget téve a hatósági árbefagyasztás követelményeinek.
2013. július 1-től a rezsicsökkentésről szóló LIV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján a lakossági szektorban a víziközmű-szolgáltatás díjait 10%-kal csökkenteni kellett.
A Vksztv 65. § (1) bekezdés értelmében a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
Környezetterhelési díj – vízterhelési díj
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény értelmében vízterhelési díj fizetésére a víziközmű-szolgáltató kötelezett, ám a 10. §. alapján a vízterhelési díjat „a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre”.
Az áthárítás módját illetően a Társaság a csatornaszolgáltatás díján felül, önálló tételként hárítja át a vízterhelési díjat a felhasználókra. Az áthárítás egységesen, azonos összegben történt minden felhasználóra, melynek számítási módja szintén az Együttműködési Megállapodásban került rögzítésre.
Mivel azonban az áthárított összeg a számlázott mennyiséggel egyenesen arányos (adózási szempontból osztja annak áfa besorolását is), ezért az egyértelműen a felhasználó által „fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg” részének tekintendő, tehát ilyen módon közvetett módon vonatkozik rá a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény.
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. §. (1) bekezdés szerint „a víziközmű-szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott, lakossági felhasználó által fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át”.
Díjalkalmazás feltételei
Vksztv. 2. § 15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.
A Társaság MEKH által jóváhagyott Üzletszabályzatának 1.4. pontja értelmében nem lakossági Felhasználó: az a Felhasználó, aki nem minősül lakossági felhasználónak.
Lakossági díjszabásban kizárólag természetes személy felhasználók részesülhetnek (ezáltal a rezsicsökkentett lakossági díjat fizetik) az alábbi kivétellel.
A tényleges felhasználási adatok ismeretében a Szolgáltató rezsicsökkentett lakossági díjat alkalmaz:
- a távhő szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott ivóvíz esetében,
- lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben, továbbá
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.
Nem rezsicsökkentett lakossági díjat fizetnek azok az önkormányzati fenntartású intézmények, amelyek 2012. előtt az akkor hatályos önkormányzati rendeletek alapján lakossági díj fizetésére voltak jogosultak, ugyanakkor a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény hatálya nem terjed ki rájuk, így nem érintettek a 10%-os díjcsökkentéssel.
Nem lakossági díjat fizet minden más felhasználó, aki nem esik az előző két kategória egyikébe sem.
Lakásfenntartási támogatások
Átmeneti fizetési nehézség, közüzemi díjhátralék esetére - szociális rászorultság alapján - a helyi önkormányzatok szociális és családsegítő irodáiban támogatás igényelhető. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a támogatásról szóló helyi rendeleteket, ebből tájékozódhat annak feltételeiről.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy az 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet értelmében szociálisan rászoruló, továbbá fogyatékkal élő személyként kérheti Társaságunknál védendő felhasználóként történő nyilvántartásba vételét, amely 12 naptári hónapon belül egy alkalommal részletfizetés vagy fizetési haladék lehetőségét biztosítja Önnek.
Háztartási (lakossági) átlagfogyasztás
A víziközmű-szolgáltató által kibocsátott elszámoló számlából Ön, mint lakossági felhasználó (fogyasztó) megtudhatja, hogy ivóvíz felhasználása (és amennyiben releváns, akkor a szennyvízkibocsátása) hogyan alakult az átlagos, egy lakossági felhasználási helyre jutó felhasználáshoz (kibocsátáshoz) képest.
Az országos átlagos vízhasználási és szennyvíz kibocsátási adatok:
Egy felhasználási helyre jutó évi átlagos vízfelhasználás: 82,45 m3
Egy felhasználási helyre jutó havi átlagos vízfelhasználás: 6,87 m3
Egy felhasználási helyre jutó napi átlagos vízfelhasználás: 0,23 m3
Egy felhasználási helyre jutó évi átlagos szennyvízkibocsátás: 84,41 m3
Egy felhasználási helyre jutó havi átlagos szennyvízkibocsátás: 7,03 m3
Egy felhasználási helyre jutó napi átlagos szennyvízkibocsátás: 0,23 m3
Az összehasonlításnál kérjük, vegye figyelembe, hogy a feltüntetett adatok 1 felhasználási helyre vonatkoznak.
A közzétett adatok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017. évi adatain alapulnak.
Közzétevő: Magyar Víziközmű Szövetség (www.maviz.org)
Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. által használt számlázási rendszer tanúsítványa megtekinthető ide kattintva.