TÁJÉKOZTATÓ
ÉTV Kft. szakmai állásfoglalása
a 2026. január 26-i igazságügyi szakértői véleményben leírtakkal kapcsolatosan
A Szakértő által benyújtott anyag az Érd és Térsége Víziközmű Kft. szolgáltatásához kapcsolódó, tulajdonos Önkormányzatok részéről 2025. évben vizsgált „Vízóraügy” kapcsán az Önkormányzatok által kiírt pályázatok kiértékelését hivatott szolgálni. Ennek keretében felhasználói észrevételeket értékel ki, kiemelve egyes részleteket, amelyekre szakmai szemszögből fűzi az értékelő szövegrészt.
Az értékelés általánosságban tartalmaz számos Felhasználói észrevételt, amelyek a Szolgáltatót hátrányt okozó, vagy rosszhiszemű tevékenységgel megvádoló leírások.
Szakértő szakmai szempontból kívánja helyes állításokkal megválaszolni a felhasználói felvetéseket, viszont vannak további eltérő, kiegészítő, és megegyező észrevételeink, amelyeket alább, a beidézett fejezetekben egyesével kifejtünk.
A Felhasználói leírások azon részét, amelyekkel kapcsolatban észrevételeink, kritikánk, illetve szakmai helyesbítési javaslatunk van, beidézzük, és a Szakértő válaszát kivonatolva, vagy beidézve értékeljük.
„A” Fejezet
6. oldal:
Felhasználói állítás:
„Tapasztalataink szerint az ÉTV nem hajlandó elvégezni a szükséges, pl. ultrahangos áramlásmérést, mely feltárhatná az eltérés okát. Emellett a szolgáltató nem garantálja a jogszabály szerinti hálózati nyomásértéket, ami miatt az óra pontossága a megemelkedett nyomás következtében jelentősen romlik.”
Erre a Szakértő csak annyit válaszol érdemben, hogy „Attól, hogy a hálózati nyomás 6 bar fölé emelkedik, a vízóra még nem romlik el. A normál, nedvesen futó hálózati vízórák üzemi nyomástartománya általában a vonatkozó szabványok (EN 14154 / ISO 4064) szerint alakul.” valamint a mérő mérési nyomástartománya 0,3-1 bartól 16 barig terjed.
A Felhasználói rosszhiszemű szolgáltatói magatartásra utaló leírásra Szolgáltató részéről ellenvélemény megfogalmazása indokolt:
„A vízmérők pontossága a megemelkedett nyomás következtében romlik” szakmailag helytelen állítás, vélelem. Szakértőnek meg kellett volna cáfolnia, vagy az állítást megalapozó anyagot be kellett volna mutatni, amely nem szerepel az értékelő anyagban. Nincs semmilyen mérésen, vagy referencián alapuló szakmai anyag csatolva, ellenben azzal a Szakértő által is említett ténnyel, hogy a vízmérők 16 bar nyomásig alkalmasak hiteles vízmérésre.
Nem került az bizonyításra, hogy az előírt 6,0 bar értéket meghaladó hálózati nyomás esetén a hiteles mérés tartományát meghaladó hibával mérnének a vízmérők.
Felhasználói állítás:
„Az ÉTV az érdi vízhálózat egyes szakaszain nyomásfokozó berendezéseket alkalmazhatott, ami a hálózati nyomás növekedését eredményezte. Ez a nyomásemelkedés bizonyos ingatlanokban 6 bar fölé emelkedhet, különösen ott, ahol nincs nyomásszabályzó berendezés beépítve. Mivel a felhasználók túlnyomórészt egykaros csaptelepeket használnak, a vízáramlás indulása és elzárása rendkívül gyors, mely hirtelen nyomásváltozásokat okoz a rendszerben. Ezek a nyomásingadozások az óra forgórészének túlpörögését idézik elő, ami a tényleges vízmennyiségnél nagyobb érték méréséhez vezet, egészen addig, amíg a megnövelt nyomás le nem csillapodik és a hálózati rendszer újra stabilizálódik.”
Szolgáltatói észrevétel az állításra, és a Szakértői válaszra:
Szolgáltatói észrevétel: A mérőben lévő csillagkerék a víz mozgásával együtt megindul forogni. A mérőkerék csak a vízsugár hatására forog. Álláspontunk szerint, mivel nem nagy tömegű forgó egységről van szó, hanem egy igen könnyű műanyag szerkezetről, így a forgási tehetetlensége minimális. Összehasonlításképp egy motor főtengelye lendítő súlyokat tartalmaz, hogy az átforduljon a holtponton. A mérőknél nincs ilyen lendületet adó tömeggel bíró részegység. Tehát, ha a víz áramlása megszűnik, ha van is túlpörgés, nem bizonyítható, hogy a mérő még „lendületből mér”. Ellenben számos lakóingatlanban van membrános nyomáskiegyenlítő tartály, amely működésére nem tér ki a Szakértő. Ezen gépészeti berendezések hirtelen zárásra a belső hálózatban a víz kosütés szerű hirtelen lassulása mozgási energiáját felveszik, azaz a membránoknál a mozgási energiából keletkező nyomás jelentkezik, így az tágul, azaz mérettől függően valamennyi vizet befogad. A mérőórákban lévő visszacsapó szelep a hálózat felé nem engedi vissza ezt a vízmennyiséget, ezért az a rendszerben megmért vízként bent marad, és az első csapnyitáskor kifolyó vízként távozik, tehát ez nem többlet víz, viszont addig a pillanatig, amíg a mérőn átfolyik a membrán tágításával, a csillagkerék forog.
A csillagkerék forgására sem terjed ki a Szakértő leírása, hogy ennek milyen áttétele van a mérőórában, azaz a soknak tűnő forgás valójában mennyi mért vízmennyiséget jelenthet.
Bizonyítási eljárás javaslata:
Ezt követően az érintett ingatlanokban nyomáscsökkentő berendezés telepítése szükséges, mely után a vízfogyasztás mérése megbízhatóvá válik. Így pontosan meghatározható a vízóra által korábban mért túlfogyasztás mértéke, amely alapján az ÉTV és az ÉTCS visszafizetési kötelezettséget vállalhat.
Szolgáltatói észrevétel az állításra, és a Szakértői válaszra:
„Tisztelt Uram! Köszönöm válaszukat. Engedjék meg, hogy én is pontokba szedve válaszoljak, hogy követhetőbb legyen az érvelésem.
1. pont: Egyetértünk abban, hogy a többletfogyasztás műszeres méréssel is kimutatható.
2. pont: Egyetértünk abban is, hogy a mérési hibahatárokat jogszabály írja elő. Ugyanakkor a jelen esetben a határértéken túli pontatlanság figyelhető meg, amely már tényleges többletfogyasztást eredményez. Ennek oka a túl magas hálózati nyomás.
3–4. pont: Lehet, hogy Ön nem tartja valószínűnek, hogy az ÉTV nem tartja be a nyomásra előírt értékeket, de a tapasztalataink sajnos mást mutatnak.”
- A Szakértő által 9-11. oldalakon leírtak szakmailag teljesen jó válaszok. Leírják azt is, hogy a Szolgáltató kötelessége a bekötésen 6,0 bar nyomást meghaladó hálózati nyomás esetén nyomáscsökkentő berendezés saját költségén történő felszerelése, amit teljesít is a Szolgáltató.
Felhasználói észrevétel 12. oldal:
….” Továbbá – mivel a Polgármester úr korábban felhívást tett közzé, miszerint a fogyasztásnövekedés okát feltáró személyt „nyomravezetői díjban” részesíti – ezúton kérjük, hogy amennyiben állításaink igaznak bizonyulnak, szíveskedjenek tájékoztatni minket a díj átvételének módjáról.”
A 13. oldaltól Felhasználó tovább feszegeti a nagyobb nyomás – többlet mérés felvetéseit, amelyre a Szakértő válaszol is.
Szolgáltató részéről a Szakértő tárgyi válaszait az alábbi megjegyzésekkel egészítjük ki:
Felhasználói észrevétel 17. oldal:
„A vizsgálat segítése érdekében tudok példát mondani egy esetre: a nyomás 8,7 BAR volt, majd a nyomáscsökkentő beszerelését követően 3,5 BAR-ra lett beállítva. A fogyasztásban azt lehet látni, hogy az átlagos 35 m³ fogyasztás 17 m³-re esett vissza.”
Ez alapján a Szakértő megállapításával egyetértünk: „A három polgármester különvéleményében megfogalmazott alapvető kritériumot, mely szerint: egymillió forintos jutalomban részesülhet az, „aki szakmailag megdönti a jelentésben foglaltakat, rendszerszinten cáfolja a közzétett megállapításokat”, „A” felvetése estében nem találtam igazoltnak.” Így Szolgáltató részéről nem támogatjuk az „A” fejezet pályázója felé jutalom jóváhagyását. A Szakértő az értékelő anyaga végén ezen fejezetnél leírt „nem igazolt felvetés” ellenére a jutalom 70%-ának kifizetését javasolja, tehát önmagával ellenmondásba kerül.
„B” Fejezet
A bekötő vezeték átmérőjének szűkítésével kapcsolatos munkarész
Felhasználói észrevétel 19. oldal:
„a következő tényszerű hibák vehetők észre: A mérőóra bemeneti csonka %"-os csonkkal van ellátva
A mérőóra bemeneti csonkjára %"-os cső van csatlakoztatva, amely egy szeleppel van ellátva A mérőóra kimeneti csonkjára 3/4"-os szűkítő lett szerelve rögtön a %" -os kimeneti csonkra Ezt követően a szűkítőbői egy szelepen keresztül %" -os csövön megy tovább az áramló közeg a fogyasztóhoz
A hiba magyarázata:
A rendszerben elhelyezett szűkítő az áramlási viszonyokat befolyásolja (a szűkítés alkalmazása következtében a folyadék nyomása, illetve sebessége változik, amely a turbulens viszonyok erősödését okozzák). Az áramlási viszonyok ilyen fajta (pl. Venturi cső stb.) változása olyan turbulens áramokat kelt a csővezetékben, amely olyan áramlási zavar, amely a turbinás mérőberendezés mérési pontatlanságát okozhatja.”
Szakértő kifejti, hogy a leírt szerelvényezés megfelelő méréstechnikai szempontból, tehát a Felhasználó állítása megcáfolásra kerül az alábbiak szerint:
„Fogyasztó észrevétele a szűkítő elem elhelyezésére, pontosabban a vízmérő óra után megfelelő távolságra beépített szűkítő elem elhelyezésére vonatkozik. A felvetés abból a szempontból indokolt, hogy az áramlást zavaró elemnek lehet hatása a fogyasztásmérő működésére. Azt fontos tudni, hogy a vízóra utáni elemek elhelyezése, működtetése a fogyasztó – adott esetben ingatlantulajdonos – felelőssége. Csakhogy a csatolt fotón az látszik, hogy a beszerelt vízóra két oldalán elhelyezett plomba (kék karima) érintetlennek tűnik, tehát feltételezhető, hogy a vízóra-aknában ÉTV Kft. munkatársai vagy megbízottjai dolgoztak.
Javasolt a konkrét ügy vizsgálata annak érdekében, hogy ki szerelte be a szűkítőt, ám meg kell jegyeznem, hogy a szűkítő elem eltávolítása épp az ellenkező hatást fogja kiváltani, mint amit a panaszos remél: nőhet a fogyasztás.”
„C” Fejezet
Vízműves dolgozók „okos”, azaz kevesebbet mérő, manipulált vízmérőivel kapcsolatos munkarész
Felhasználói észrevétel 20. oldal:
„Régebben a vízmű szerelői pár tízezer forintért úgynevezett "okos" vízmérő órát szereltek fel, ami a valós fogyasztás felét, harmadát mérte. (az óra lapátkerekeit félig levágták, így kisebb volt az ellenállása, tehát több víz kellett a forgatásához.)
Ebben mindenki benne volt, a hitelesítőtől az óra cserét elvégző szerelőig. A pénzen osztoztak. A leszerelt mérők ugyanoda kerültek vissza hitelesítésre, ahonnan elindultak, tehát a lebukás veszélye szinte nulla volt.
Csak megjegyzem, hogy a szakértő megállapítása helytelen, hiszen, ha a glicerinnel feltöltött órák az idő múlásával egyre kevesebbet mértek, akkor a fogyasztásnak is arányosan csökkenni kellett volna, de nem így volt.
Megközelítőleg mindig ugyanannyi volt sok éven keresztül….”
Szakértő nem tartja valószínűsíthetőnek a tömeges manipulálás állítását. Kifejti: „Megjegyzem attól, hogy a régi Baylan vízórák kevesebbet mértek a tényleges fogyasztásánál, a tényleges vízfogyasztás(a) nem lett kevesebb, csak kevesebbet fizetett a szolgáltatónak. A vizsgálat során szúrópróba-szerűén egy darab Baylan vízóra szétszerelésére kaptunk engedélyt, ott ilyen eltérést nem találtunk.”
Kifejti továbbá, hogy a hivatkozott félszáraz mérőkben lévő glicerin sűrűsödése nem valószínűsíthető, csak egyedi esetekben, mint pl a mérő sérülése, így ez nem valószínűsíthető a Baylan mérők lassuló mérése okaként.
Szolgáltató részéről megjegyezzük, hogy ha volt is esetleges említett manipuláció, annak hányada egészen biztos nem lehetett nagy számú, tömeges eset, a Szakértő által említett okok miatt. (Megjegyzés: Az ÉTV Kft. 2012.-ig végeztette a leszerelt mérők újrahitelesítését, az ily módon hitelesített mérőknek a felszerelését.)
A Baylan, és egyéb mérők is a mérő gyártó-forgalmazó cégek egyetértéseiben általában lassulnak, amely oka a vízben lévő vas-mangán vegyületek mérőkereken történő kiülepedése. Így a mérőkerék felülete nem fog egyezni az eredetivel, a forgása a hézag csökkenése miatt nem lesz olyan könnyed, mint új korában, ezért kismértékben egész biztosan lassulás következik be, a Felhasználó előnyére, hiszen a lassulás kevesebb mért értékkel párosul. Ennek mértéke változó, és van olyan eset is, hogy a mérési hibahatáron belül marad az eltérés.
„D” Fejezet
Légbuborék a rendszerben, visszacsapó szelep hiánya, vagy hibája, hidraulikus lökések, és ellenőrző mérésekkel kapcsolatos munkarész
Felhasználói észrevétel 23. oldal.
1. Légbuborék a rendszerben: Ha levegő kerül a vízvezetékbe (pl. csőtörés, javítás után), az áthaladva a vízmérőn szintén pörgetheti azt, mintha víz folyna, pedig nem fogyasztottál ténylegesen vizet.
2. Visszacsapó szelep hiánya vagy hibája: Ha nincs visszacsapó szelep, vagy nem működik jól, a víz visszaáramolhat, ami megzavarhatja a mérést vagy akár többszöri „lemérést” okozhat.
3. Hidraulikus lökések (vízütés): Ha gyakori a csapok hirtelen nyitása/zárása, az rövid idejű nyomáshullámot okozhat, ami szintén pörgetheti a mérőt.
4. Ellenőrző mérések (ellenőrző vízóra vagy tesztmérés)
Ezeket az ellenőrzéseket elvégezték már? Felszerelhető egy hitelesített kontroll-vízóra a főmérő után, amivel összehasonlítható az érték. Vagy: a vízóra előtti és utáni szakaszra egyidejűleg telepítenek mérőeszközt (ehhez szakember kell).
Szakértő Felhasználó felvetéseire adott válasszal teljes mértékben egyetértünk.
Szolgáltatói megjegyzések a témához:
„E” fejezet
A vízmérők mágnessel történő manipulálásáról
Felhasználói észrevétel 24. oldal:
„A vízórákban egy állandómágnessel ellátott "szárnykerék" adja át a vízáramlásból adódó nyomatékot a járószerkezetnek, ami aztán kijelzi a mért mennyiséget. Az a véleményem, hogy a mágnes derogációja, azaz a mágneseségének csökkenése okozza, hogy kevesebbet mér. Ezt viszonylag egyszerű ellenőrizni, egy bizonyítottan kevesebbet mérő vízórában, ezt az alkatrészt egy újra kell cserélni, és megismételni a mérést. Ha most jól mér, akkor a hiba oka ez.”
Szakértő kifejti, hogy az ÉTV Kft szolgáltatási területén nem építettek be szárazon futó vízmérőket. Az összes vízmérő típusból csak ez a változat mágnesezhető, így ezen felhasználói állítás nem állja meg a helyét, hiszen a Baylan, a későbbi Bmeters és a Maddalena gyártmányok is nedvesen, vagy félnedvesen futó mérők, tehát nem érzékenyek mágnesezésre.
Szakértő álláspontjával teljes mértékben egyetértünk.
„F” fejezet
A vízszolgáltató levegővel (vagy más gázzal) kevert vizet szolgáltat.
Felhasználó szándékos gáz bekeverésről tesz állítást, amit a Szakértő cáfol.
Szolgáltató részéről szintén cáfoljuk bármilyen szándékos jelzett szolgáltatási anomáliát.
„G” fejezet
Mérőcsere után észlelt 2,5-szeres vízfogyasztásról.
Felhasználó észrevételei 25-32 oldalig, több részletben.
A terjedelmes és erősen tagolt Felhasználói leírásokat külön-külön nem idézem, valamint a szintén tagolt, és terjedelmes Szakértői válaszokat sem.
Szolgáltató részéről röviden összefoglalva:
A Felhasználónál bekövetkezett, már egy éves mérési időszakban a Baylan mérőhöz képest a BMeters mérő 2,5-szeres vízfogyasztást mért. Felhasználó panaszát Szolgáltató vizsgálta, ellenőrző mérés is történt, amely során a mérő közel 10%-kal kevesebbet mért, mint az ultrahangos mérő. Végül a vitatott BMeters mérő hatósági pontossági vizsgálat céljából le lett szerelve.
A Felhasználó és Szakértő is elemzi a BMeters mérő a Szolgáltató részéről is eltúlzottnak tűnő mérési adatait, de az okfejtésekben nincs lezáró válasz egyik fél részéről sem.
Ezzel Szolgáltató részéről a BMeters mérő hatósági bevizsgálásának lezártáig nyitott, vitatott ügynek tekintjük tárgyi kérdést.
Szolgáltató részéről a leírtakhoz egyéb hozzáfűzni valóink:
„H” fejezet
Két vízmérő egymás utáni sorba kapcsolásáról
Felhasználó leírja és fotóval igazolja, hogy egymás után két db eltérő gyártmányú lakásvízmérőt vásárolt, és azokat egymás után összeépítve sorba kötötte, és nem volt egyező mérési eredménye a mérőknek.
Szakértő kifejti, hogy a leírt mérő egybeépítés nem szabványos, hibás műszaki megoldás. Továbbá a mérők nem egyeznek az aknás vízmérőkkel sem, így nincs vitaindító tényfeltárásra alapja.
Szolgáltató részéről Szakértővel egyetértve nem tartjuk értékelhetőnek a Felhasználó „kísérletét”.
„I” fejezet
Mágneses manipuláció lehetőségével foglalkozik Felhasználó leírása, amely társaságunknál előzőekben is ismertetett alkalmazott vízmérőknél nem lehetséges, így nincs relevanciája.
„K” fejezet (J fejezetet nem találtam a szakértői értékelésben)
Felhasználó a 2024. évi mérőcsere után jelentős fogyasztás növekedést tapasztalt. Panaszt tett ÉTV Kft-nél és nem kívánja elfogadni az ellenőrző mérés eredményét, illetve körülményeit.
Felhasználó álláspontja, hogy korábbi vízfogyasztási adatsora alapján indokolatlan a mérőcsere óta felmerült fogyasztás. ÉTV Kft álláspontja, hogy a mérő hatósági vizsgálat eljárásrendjétől, és az ellenőrző mérés szintén közzétett eljárásrendjétől nem áll módjában eltérni. Vödrözős módszeren alapuló mérésekben nem kíván részt venni.
A Felhasználó vízmérőn észlelt leírása szerinti: „Megfigyelhető az is, hogy átfolyáskor a számlap rezeg, instabil, és random módon felpörög, valamint hangosabban kerreg az óra eseti jelleggel. (Ez erősíti a random hiba jellegét)” jelenség utalhat arra, hogy belső hálózatán lehetséges valamilyen probléma, és ez lehetséges ok a megnövekedett vízfelhasználásra.
Szolgáltató részéről leírjuk, hogy a vízmérők egyszerű mechanikus szerkezetek, nem képesek „random” hibát produkálni, tehát ha nincs rajta víz áramlás, nem képes a szárnykerék forogni.
Amennyiben a vízmérő hatósági bevizsgálására előírt eljárásban Felhasználó közreműködik, rövidre zárható lenne a mérő esetleges műszaki hibája. Mivel ez a szakértői értékelésben még nem jelenik meg lezárt ügynek, így egy nyitott, feltételezésen alapuló észrevétel.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vízmérő a hatósági vizsgálaton nem felel meg a mérésügyi követelményeknek, és nem merül fel felhasználónak felróható befolyásoló körülmény, az esetben ez a Felhasználó is jóváírásban részesülhet az Üzletszabályzat rendelkezései alapján.
„L” fejezet
A Szakértő saját javaslatait taglalja.
39. oldalról: „véleményem szerint olyan javaslat, felvetés nem érkezett, amely szakmailag és rendszerszinten megdönti az ÉTV Kft. májusi jelentésében olvasható, hatósági laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott álláspontot, amely szerint a mért fogyasztás megnövekedése a régi, 7-8 évig szolgált vízórák pontatlanságára és az új vízórák pontosságára vezethető vissza.”
„Érkezett viszont olyan ötletfelvetés, amely valóban szolgáltat plusz információt és alapját képezheti egy alternatív vagy inkább kiegészítő magyarázatnak. Ezek mind egy irányba mutatnak: a hálózati rendszer hiányosságai”
Leírja, hogy az ÉTV Kft. szolgáltatási területén a domborzati viszonyok nem mondhatók ideálisnak a vízszolgáltatás szempontból, így a hálózat egyes pontjain eltérő lesz a nyomás. A vízszolgáltatásra 1,5 – 6,0 bar közötti előírás van érvényben.
Leírja idézve: „vonatkozó hatályos jogszabály 1,5 - 6,0 bar közötti nyomástartományt állapít meg. Tehát ha ezen belül marad a szolgáltató, akkor még mindig szabályosan működteti a rendszert. Ám – mint azt fentebb kifejtettem – az eltérő nyomásértékek hatással lehetnek a fogyasztás mértékére. Nagyon leegyszerűsítve: nagyobb nyomás esetén ugyanazon a csapon egy adott idő alatt több víz folyik ki. Természetesen ez valós fogyasztás – tehát nem mérési hiba, nem a vízórák pontatlansága okozza”
Szolgáltató részéről kiragadom az alábbi szövegrészt: „az eltérő nyomásértékek hatással lehetnek a fogyasztás mértékére. Nagyon leegyszerűsítve: nagyobb nyomás esetén ugyanazon a csapon egy adott idő alatt több víz folyik ki. Természetesen ez valós fogyasztás – tehát nem mérési hiba, nem a vízórák pontatlansága okozza”
A Szakértő jelentésében többször felvetett a nagyobb nyomás esetén több a vízfogyasztás kérdésére visszatérve:
Szakértő ezt követően leírt javaslatai:
Szakértő fentiekkel olyan javaslatokat tesz, amely nem egzakt. Nem tudjuk értelmezni, milyen konkrét méréseket kellene elvégeznünk és milyen méréstervet készítsünk a hiteles vízmérők nem megalapozott kritikájának „igazolására”.
ÉTV Kft-nek nincs olyan külső javaslatra vonatkozó forrása, amely indokolná az „elvárt, és javasolt” mérések és azok eredményei feldolgozásával járó költségek viselését.
„„komoly elvárás kellene legyen, a meglévő térinformatikai műszaki nyilvántartó és folyamatirányító rendszer fejlesztése, a komplex üzemeltetési rendszert leképező mérő és irányító rendszer kiépítése”. Most tovább megyek: állítom, hogy vízműnél a fentebb leírt mérési rendszer – illetve a belőle kinyert adatok alapján a folyamatos korrekció – egy 21. századi az üzemeltetés természetes része kellene legyen, csakhogy a hazai víziközművek oly’ mértékben forráshiányosak, hogy az alapvető infrastruktúra fenntartása, üzemeltetése, javítása is nehézségekbe ütközik. ….
Leegyszerűsítve: ideális esetben olyan rendszerrel kellene rendelkezzen ÉTV Kft., amely valós idejű adatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogyan változik a nyomás egy-egy utca alatt futó nyomócsőben a csúcsidőben (amikor fürdenek/tusolnak a munkából hazaérő emberek) és az azt megelőző/követő időszakban. Ez alapján pedig a szolgáltató szakemberei pontosabban tudnák szabályozni a nyomást (jelen példánál maradva: csúcsidőszakban növelnék, utána csökkentenék).”
Ezen idézett fejezetből kiragadva Szolgáltató részéről „ÉTV Kft., amely valós idejű adatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogyan változik a nyomás egy-egy utca alatt futó nyomócsőben a csúcsidőben (amikor fürdenek/tusolnak a munkából hazaérő emberek) és az azt megelőző/követő időszakban. Ez alapján pedig a szolgáltató szakemberei pontosabban tudnák szabályozni a nyomást (jelen példánál maradva: csúcsidőszakban növelnék, utána csökkentenék)” az alábbiakat válaszoljuk:
Szolgáltató a kiépült vízelosztó rendszer nyomásviszonyait nem tudja a szakértő által elképzelt módon szabályozni, hiszen a hálózatot a töltővezetékekről üzemelő tározókból szolgáljuk ki. A kiszolgált víz nyomását tapasztalati úton beállított nyomásértékekkel működő nyomásfokozókkal biztosítjuk, de ezek a hivatkozott domborzati viszonyok miatt is behatárolt üzemelési tartományba kell essenek, és a legkritikusabb pontokon is biztosítani kell az előírt 1,5 bar minimális hálózati nyomást. A nyomásfokozó szivattyúk a hálózati víz fogyása függvényében szabályozott üzemvitel szerint működnek, frekvenciaváltókkal, kiépült irányítástechnikai vezérléssel, és adatgyűjtő, hibajelző SCADA rendszerrel, amelyben 2025. évben történt fejlesztés, és ezt követően is zajlanak a fejlesztési munkák a kiszolgálási és energetikai hatásfok javítás érdekében.
Tehát maga a hálózat, mint rendszer nyomásviszonyai megváltoztatása csak további óriási beruházásokkal lenne lehetséges.
Szolgáltató részéről a Szakértő mérési igények kérdésére válaszoljuk, hogy a nyomáspanaszok kezelésére rendelkezünk, ezred bar érzékenységű DATAQUA nyomásregiszterekkel, és azokat adatgyűjtésre is tudjuk használni. Számos esetre történt nyomásregiszter felszerelése, amennyiben a felhasználási helyen 6,0 bar fölötti hálózati nyomást mérünk, vagy a mérési idősorban akár egy alkalommal is a határérték fölé ugrik a hálózati nyomás, akkor is.
A hálózat tűzcsapjai TMK munkái során szintén nyomásadatok rögzítése is történik, így a hálózat jellegzetes pontjain ismertek a nyomsáviszonyok. Ezen értékek jellemzően 2 barnál nagyobb mértékben nem ingadoznak.
Szakértő javaslatára jelenlegi eszközeinken tervezett beruházásokkal tudunk javítani, és a fejlesztési terveink tartalmaznak ilyen irányú igényeket. Így pl. a térinformatikai nyilvántartásunkat le kívánjuk cserélni, és a SCADA rendszer is továbbfejlesztésre kerül, úgy, mint a Tárnoki intelligens nyomásszabályzási rendszerünk is.
Szakértő az értékelése végén az alábbi javaslatokat teszi a Felhasználóknak:
„Fogyasztónak javaslom, hogy havi 1 alkalommal olvassa le a vízóra állását és rögzítse az adatokat pontos dátummal és időponttal.
Érdemes kihasználni az ÉTV által biztosított kéthavi diktálás lehetőségét.
Célszerű saját vízóra-aknájának áttekintése és szükség esetén annak megfelelő rendbetétele. Vizsgálja meg a szerelvények és idomok (pl. könyök vagy szűkítő idom) beszerelésének helyességét.
Javaslom, hogy tájékozódjon a visszacsapó szelep meglétéről is. Véleményem szerint a vízórától távolabb (5d távolságra) külön önálló szerelvény beépítését, ha eddig nem lenne. Egy visszacsapó szelep elegendő.
Ha a fogyasztó anyagilag megteheti, gondoskodjon egy nyomásszabályozó szelep beszereléséről, mert így az emelkedő hálózati nyomáshoz tartozó nem kívánt többlet térfogatáramtól megszabadul. Egyszerűbb megoldás egy szűkítő (kisebb átmérőjű) csőgyűrű beépítése, mert a szabályzó szelepet a gyártó által megadott módon időnként tisztítani, karbantartani kell.”
Szolgáltató részéről a Felhasználó felé tett javaslatok általános érvényűek, az első két pont tekintetében Szolgáltató is javasolja a Felhasználók részére ugyanezeket.
A vízmérő akna áttekintése már jogszabályban is előírt felhasználói kötelezettség abban, hogy annak kiépítése, és állagának megóvása, ellenőrzése a Felhasználó feladata. A szerelvények dimenziói és beépítési helyessége vizsgálata és értékelése nem várható el egy átlag felhasználótól, aki nem szakember. Amennyiben szakembert kíván igénybe venni a felhasználó azt saját hatáskörében és költségviselés mellett megteheti. Ugyanakkor a Szolgáltató leolvasói rendszerint jelzik az üzemeltető egység felé, ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak a leolvasáskor. Továbbá hibák bejelentésekor, és a mérőcserék elvégzésekor a kollégáink felhívják a Felhasználó figyelmét a szabálytalanságokra, esetenként jogászi kötelezés is kiküldésre kerül a szabálytalanságok megszűntetésére, amelyben felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben nem szűnteti meg a szabálytalanságot a Felhasználó, úgy a szerződése felmondásra kerülhet.
Visszacsapó szelep meglétét a vízmérőben a felhasználó nem tudja ellenőrizni, hiszen az a vízmérőben kialakított horonyba kerül, és a – gyártó már eleve így szerelt vízmérőt szállít 2024. évtől. – visszacsapó csakis bontással ellenőrizhető, hogy be van-e építve, amely kizárólag plomba bontással történhet, amely szabálytalan cselekmény a Felhasználó részéről. Szolgáltató részéről díjmentesen végezzük a Felhasználó részéről bejelentett mérőellenőrzést, amely során 2024 év második felétől minden esetben meggyőződünk, hogy beépítésre került-e a visszacsapó, és ha valamiért ez elmaradt, azonnal pótoljuk. Mivel a mérőben van visszacsapó szelep, a Szakértő által javasolt, mérő utáni visszacsapó szelep a Felhasználó szakaszba ugyan beépíthető, – a Felhasználó költségére – de nem indokolt.
A felhasználói szakaszba történő nyomásszabályzó beszerelése álláspontunk szerint nem indokolt. A szolgáltatási területen ugyan vannak az előírt 6,0 bar hálózati nyomás fölött kiszolgált ingatlanok, de ezeknél a legtöbb esetben van már nyomásszabályzó, vagy észlelés esetén Szolgáltató részéről, a szolgáltatói szakaszba beépítésre kerül-került a szükséges nyomásszabályzó. A szerelvénynek a szolgáltatói szakaszba kell kerülnie a jogszabályok értelmében is, hiszen a szolgáltatási ponton, azaz a vízmérőnél kell biztosítani a maximális 6,0 bar nyomásértéket. Ennek duplikálása, és Felhasználó részéről történő saját költség viselése nem indokolt a visszacsapóval hasonló álláspontunk alapján.
Érd, 2026.02.23.
Összeállította:
Fábián Géza
vízellátási főmérnök
vízellátási-csatornázási szakmérnök
a 2026. január 26-i igazságügyi szakértői véleményben leírtakkal kapcsolatosan
A Szakértő által benyújtott anyag az Érd és Térsége Víziközmű Kft. szolgáltatásához kapcsolódó, tulajdonos Önkormányzatok részéről 2025. évben vizsgált „Vízóraügy” kapcsán az Önkormányzatok által kiírt pályázatok kiértékelését hivatott szolgálni. Ennek keretében felhasználói észrevételeket értékel ki, kiemelve egyes részleteket, amelyekre szakmai szemszögből fűzi az értékelő szövegrészt.
Az értékelés általánosságban tartalmaz számos Felhasználói észrevételt, amelyek a Szolgáltatót hátrányt okozó, vagy rosszhiszemű tevékenységgel megvádoló leírások.
Szakértő szakmai szempontból kívánja helyes állításokkal megválaszolni a felhasználói felvetéseket, viszont vannak további eltérő, kiegészítő, és megegyező észrevételeink, amelyeket alább, a beidézett fejezetekben egyesével kifejtünk.
A Felhasználói leírások azon részét, amelyekkel kapcsolatban észrevételeink, kritikánk, illetve szakmai helyesbítési javaslatunk van, beidézzük, és a Szakértő válaszát kivonatolva, vagy beidézve értékeljük.
„A” Fejezet
6. oldal:
Felhasználói állítás:
„Tapasztalataink szerint az ÉTV nem hajlandó elvégezni a szükséges, pl. ultrahangos áramlásmérést, mely feltárhatná az eltérés okát. Emellett a szolgáltató nem garantálja a jogszabály szerinti hálózati nyomásértéket, ami miatt az óra pontossága a megemelkedett nyomás következtében jelentősen romlik.”
Erre a Szakértő csak annyit válaszol érdemben, hogy „Attól, hogy a hálózati nyomás 6 bar fölé emelkedik, a vízóra még nem romlik el. A normál, nedvesen futó hálózati vízórák üzemi nyomástartománya általában a vonatkozó szabványok (EN 14154 / ISO 4064) szerint alakul.” valamint a mérő mérési nyomástartománya 0,3-1 bartól 16 barig terjed.
A Felhasználói rosszhiszemű szolgáltatói magatartásra utaló leírásra Szolgáltató részéről ellenvélemény megfogalmazása indokolt:
- - Szolgáltató visszautasítja azt, hogy nem hajlandó elvégezni a szükséges, pl. ultrahangos áramlásmérést. Erre eljárásrendet vezettünk be, amely szerint vannak kritériumok, így Felhasználó részéről történő együttműködés, és az ellenőrző mérés egyébként is tájékoztató jellegű, hiszen a mérés nem laboratóriumi körülmények között történik, és nem méréstechnikai akkreditált szakemberekkel, ezért Szolgáltató ezen ellenőrzést követően, ha a mérés során az ultrahangos mérő (amely egyébként nagyságrenddel magasabb MID osztályba tartozik) és a felhasználó aknás mérője között 10%-ot maghaladó eltérés mutatkozik, lehetőséget ad a mérő hatósági pontossági bevizsgálására. Továbbá az Üzletszabályzat értelmében is van lehetősége a Felhasználónak a feltételek elfogadásával a hatósági vizsgálat elvégeztetésére, de ehhez előre be kell fizetnie az eljárásrend szerinti összeget.
- Arra a részre, hogy „az óra pontossága a megemelkedett nyomás következtében jelentősen romlik.” nem ebben a fejezetben, hanem az anyag későbbi részében reagál, de így megtévesztőnek tűnik szakmai szemmel az anyag, mintha ez a felvetés ki lenne kerülve, azaz hallgatólagosan el lenne ismerve.
„A vízmérők pontossága a megemelkedett nyomás következtében romlik” szakmailag helytelen állítás, vélelem. Szakértőnek meg kellett volna cáfolnia, vagy az állítást megalapozó anyagot be kellett volna mutatni, amely nem szerepel az értékelő anyagban. Nincs semmilyen mérésen, vagy referencián alapuló szakmai anyag csatolva, ellenben azzal a Szakértő által is említett ténnyel, hogy a vízmérők 16 bar nyomásig alkalmasak hiteles vízmérésre.
Nem került az bizonyításra, hogy az előírt 6,0 bar értéket meghaladó hálózati nyomás esetén a hiteles mérés tartományát meghaladó hibával mérnének a vízmérők.
Felhasználói állítás:
„Az ÉTV az érdi vízhálózat egyes szakaszain nyomásfokozó berendezéseket alkalmazhatott, ami a hálózati nyomás növekedését eredményezte. Ez a nyomásemelkedés bizonyos ingatlanokban 6 bar fölé emelkedhet, különösen ott, ahol nincs nyomásszabályzó berendezés beépítve. Mivel a felhasználók túlnyomórészt egykaros csaptelepeket használnak, a vízáramlás indulása és elzárása rendkívül gyors, mely hirtelen nyomásváltozásokat okoz a rendszerben. Ezek a nyomásingadozások az óra forgórészének túlpörögését idézik elő, ami a tényleges vízmennyiségnél nagyobb érték méréséhez vezet, egészen addig, amíg a megnövelt nyomás le nem csillapodik és a hálózati rendszer újra stabilizálódik.”
Szolgáltatói észrevétel az állításra, és a Szakértői válaszra:
- - Szakértő leírását helyesnek tartjuk, miszerint: Minden szerelvény, ami a folyásirány szerint a vízóra után került beépítésre – a vízóra szakaszolható elzárását biztosító szerelvény és az előírt távolságot figyelembe véve – a lakós döntése, következményeit a lakosnak kell viselni.
- - A Szakértő csillagkerék mozgására tett leírására, hogy a mérőkerék túlpöröghet, kiegészítés szükséges.
Szolgáltatói észrevétel: A mérőben lévő csillagkerék a víz mozgásával együtt megindul forogni. A mérőkerék csak a vízsugár hatására forog. Álláspontunk szerint, mivel nem nagy tömegű forgó egységről van szó, hanem egy igen könnyű műanyag szerkezetről, így a forgási tehetetlensége minimális. Összehasonlításképp egy motor főtengelye lendítő súlyokat tartalmaz, hogy az átforduljon a holtponton. A mérőknél nincs ilyen lendületet adó tömeggel bíró részegység. Tehát, ha a víz áramlása megszűnik, ha van is túlpörgés, nem bizonyítható, hogy a mérő még „lendületből mér”. Ellenben számos lakóingatlanban van membrános nyomáskiegyenlítő tartály, amely működésére nem tér ki a Szakértő. Ezen gépészeti berendezések hirtelen zárásra a belső hálózatban a víz kosütés szerű hirtelen lassulása mozgási energiáját felveszik, azaz a membránoknál a mozgási energiából keletkező nyomás jelentkezik, így az tágul, azaz mérettől függően valamennyi vizet befogad. A mérőórákban lévő visszacsapó szelep a hálózat felé nem engedi vissza ezt a vízmennyiséget, ezért az a rendszerben megmért vízként bent marad, és az első csapnyitáskor kifolyó vízként távozik, tehát ez nem többlet víz, viszont addig a pillanatig, amíg a mérőn átfolyik a membrán tágításával, a csillagkerék forog.
A csillagkerék forgására sem terjed ki a Szakértő leírása, hogy ennek milyen áttétele van a mérőórában, azaz a soknak tűnő forgás valójában mennyi mért vízmennyiséget jelenthet.
- - A Felhasználói leírás nyomásfokozó alkalmazását tartalmazza, amely ebben a részben nincs megválaszolva. Szolgáltató részéről kiegészítjük azzal, hogy az önkormányzati tulajdonú, üzemeltetésre átvett vízelosztó rendszer kiépítettségét nem áll módunkban megváltoztatni, és az egyes felhasználási helyek az elosztórendszerben nyomászóna szempontú elhelyezkedése adott. A tároló medencéket töltő szivattyúk méretezése, a szivattyúzás kialakítása a rendszer kiépítésekor úgy történt, hogy az biztosítsa a víz feljutását a következő nyomászóna víztároló medencéjébe. Ehhez az szükséges, hogy a tároló medence felső vízszintje által biztosított maximális statikus nyomásnál a szivattyúk az ellenállásokat is figyelembe véve kb. 0,5 barral tudjanak nagyobb nyomást biztosítani a töltéshez, hiszen így tudják feltölteni a tároló medencéket. Ezeket vezérlési reteszfeltételek biztosítják sok-sok éve. Ezen tények alapján az elosztóhálózaton külön nem tudunk beállítani nagyobb víznyomásokat, mint ahogy azt a Felhasználó állítja. Az egyes ingatlanoknál (felhasználási helyeken) a jellemző víznyomás értéke a geodetikus adottságoktól függ egy-egy nyomászónán belül. A nyomászónák kialakítása tervezésekor azt vették figyelembe a tervezők, hogy egy nyomászónán belül 1,5-6,0 bar közötti nyomásértékek legyenek a vízhálózaton és azon belül ezt az értéket csak a geodetikus elhelyezkedés befolyásolja. A víz nyomásingadozása a vízelvételek függvényében változik, a teljes hálózaton a jellemző statikus víznyomáshoz képest a nyomásingadozás 0,5-1 bar körül alakulhat. Természetesen haváriás helyzetben (pl. csőtörés) ez az érték a nem üzemi körülmények miatt ideiglenesen változhat. Ennek következtében egy felhasználási helyen egy nyomástartományban tudunk ivóvizet szolgáltatni, és előfordulhat, hogy egyes helyeken nyomáscsökkentő berendezés felszerelése válik szükségessé a nyomászónán belül geodetikusan mélyebben fekvő ingatlanoknál. A Szolgáltató részéről minden túlnyomásos panasz esetében a vízmérő előtt, még Szolgáltatói oldalon felszerelünk ilyen berendezést, amely beállítását egyeztetjük a felhasználókkal. Szándékos nyomásfokozás, amire a Felhasználó utalhat, nem merülhet fel! Az elmúlt években a HÉSZ-nek megfelelően jelentkező lakossági igények miatt egyes utcákban lehetősége volt az igénylőknek az eredetileg kiépített vízvezetékek meghosszabbítására, amely esetek egy részében az új vezetékszakaszon uralkodó víznyomás eltérhet a nyomászóna hálózatára addig jellemző méretezett víznyomástól. Ezekben az esetekben a felhasználó által megbízott tervező felelőssége lenne, hogy a tényleges nyomások alapján betervezze az új házi bekötő vezetékre a nyomásszabályozót, amennyiben a jogszabályban maximált 6,0 bar értéktől nagyobb nyomást mérnek az adott helyen.
Bizonyítási eljárás javaslata:
- 1. Ultrahangos áramlásmérő alkalmazásával, magas nyomáson (8–10 bar) el kell végezni egy 10 literes vízkifolyást úgy, hogy a csapot többször nyitjuk és zárjuk.
- 2. Ugyanezen a magas nyomáson 10 liter víz folyamatos kiengedése ultrahangos mérés mellett.
- 3. Mindkét vizsgálatot meg kell ismételni normál üzemi nyomáson (3,5 bar).
Ezt követően az érintett ingatlanokban nyomáscsökkentő berendezés telepítése szükséges, mely után a vízfogyasztás mérése megbízhatóvá válik. Így pontosan meghatározható a vízóra által korábban mért túlfogyasztás mértéke, amely alapján az ÉTV és az ÉTCS visszafizetési kötelezettséget vállalhat.
Szolgáltatói észrevétel az állításra, és a Szakértői válaszra:
- - A Felhasználó által megfogalmazott bizonyítási eljárás nem üzemszerű viszonyokra vonatkozik, ilyen eljárásrend nincs érvényben. Szakértő a nyomásviszonyokra, azzal összefüggésben lévő térfogatáram változásokra és a vízmérők mérési tartományára megfelelő választ ad, viszont szintén megtévesztőnek tartjuk az alábbi leírást az ad.5. pontban:
- - ad. 5. … A vízvételnél a fogyasztás – a fogyasztó akaratától sajnos függetlenül, de – ténylegesen megnő. ….” Az ilyen megállapításokat a Felhasználó a kérdéseiből kiindulva a mérőn átfolyó víz többletmennyiségként történő méréseként értelmezheti.
- - Szolgáltató tudomása szerint a Felhasználó által leírt „bizonyítási eljárás” semelyik akkreditált laboratóriumnál sem elfogadott méréstechnikai eljárás, erre fel kellett volna hívni a Felhasználó figyelmét.
„Tisztelt Uram! Köszönöm válaszukat. Engedjék meg, hogy én is pontokba szedve válaszoljak, hogy követhetőbb legyen az érvelésem.
1. pont: Egyetértünk abban, hogy a többletfogyasztás műszeres méréssel is kimutatható.
2. pont: Egyetértünk abban is, hogy a mérési hibahatárokat jogszabály írja elő. Ugyanakkor a jelen esetben a határértéken túli pontatlanság figyelhető meg, amely már tényleges többletfogyasztást eredményez. Ennek oka a túl magas hálózati nyomás.
3–4. pont: Lehet, hogy Ön nem tartja valószínűnek, hogy az ÉTV nem tartja be a nyomásra előírt értékeket, de a tapasztalataink sajnos mást mutatnak.”
- A Szakértő által 9-11. oldalakon leírtak szakmailag teljesen jó válaszok. Leírják azt is, hogy a Szolgáltató kötelessége a bekötésen 6,0 bar nyomást meghaladó hálózati nyomás esetén nyomáscsökkentő berendezés saját költségén történő felszerelése, amit teljesít is a Szolgáltató.
Felhasználói észrevétel 12. oldal:
….” Továbbá – mivel a Polgármester úr korábban felhívást tett közzé, miszerint a fogyasztásnövekedés okát feltáró személyt „nyomravezetői díjban” részesíti – ezúton kérjük, hogy amennyiben állításaink igaznak bizonyulnak, szíveskedjenek tájékoztatni minket a díj átvételének módjáról.”
- - Szakértő válasza: A nyomravezetői díjjal kapcsolatban megjegyzem, hogy anyagában olyan eddig új, a vízóra magasabb fogyasztásértékeit magyarázó, rendszerszintű, és így a probléma megoldását eredményező felismerésről, bizonyítékról kellene említést tenni, ami a szakvéleményben nem szerepelt, ismertetése kimaradt, a jelenség hatásával a szakvélemény nem foglalkozott. Az Ön felvetése a nagyobb nyomásértékhez tartozó fogyasztásnövekedésről diagramokkal alátámasztva az általam készített anyagban olvasható.
- - Szolgáltató részéről jelezzük, hogy a nagyobb nyomásértékhez tartozó fogyasztásnövekedés nem került bizonyításra abban a tekintetben, hogy a mérőn mért vízfogyasztás a nagyobb nyomás melletti víz térfogatárammal hibahatáron túli mérési anomáliákat okozna. Az egy fizikai törvényszerűség, hogy nagyobb nyomással több víz(folyadék) megy át ugyanazon a keresztszelvényen egységnyi idő alatt, de ez abban mutatkozik meg, hogy a csapján, vagy bármely gépészeti berendezésén gyorsabban veheti ki a vételezni szükséges vízmennyiséget, miközben a mérő pontossága nem bizonyítható, hogy a mérési hibahatárt meghaladja. Tehát ha valaki kivesz a kádba 100 liter vizet 2 bar hálózati nyomás mellett, akkor a vízmérő megméri hibahatáron belül a 100 liter vizet, és az X szekundum alatt folyik át a mérőn. Ha valaki 6, vagy akár 8 bar hálózati víznyomás mellett tölti meg a kádját 100 liter vízzel, az X-Y szekundum alatt történik meg, viszont a mérő mért adata továbbra is hibahatáron marad, és amint az anyag is tartalmazza, a mérők 16 bar nyomásig alkalmasak hiteles mérésre.
A 13. oldaltól Felhasználó tovább feszegeti a nagyobb nyomás – többlet mérés felvetéseit, amelyre a Szakértő válaszol is.
Szolgáltató részéről a Szakértő tárgyi válaszait az alábbi megjegyzésekkel egészítjük ki:
- - Szakértő írja: „Tényként kell kezelni, hogy a nyomásingadozáshoz tartozó sebességváltozás megváltoztatja a térfogatáram nagyságát is...” … „Fentieken túl nem idézem azokat a meghatározásokat, amelyek a nyomás, sebesség, és térfogatáram összefüggéseit tüntetik fel. Nem beszélve a többször hivatkozott 2 db. diagramra, amelyek pont azt ábrázolják, ami a panaszos megjegyzésében szerepel, miszerint „…magasabb nyomás mellett többet fog mérni az óra…” Fentiek alapján panaszos észrevétele nem tekinthető újszerű megállapításnak.”
- - Ugyanaz a szakmai véleményünk, mint az előző bekezdésben leírt, hiszen nincs párhuzamba állítva az, hogy a nagyobb nyomás mellett nagyobb térfogatáram valójában a mérő mérési pontatlansága hibahatáron túli irányba történő változásával járna. Mindössze a térfogatáram hidraulikai okfejtése van bemutatva, mint az előző bekezdésnél ismertetésre került, de ezzel nincs párhuzamba állítva a vízmérő pontosságának, hibahatáron túli változása.
Felhasználói észrevétel 17. oldal:
„A vizsgálat segítése érdekében tudok példát mondani egy esetre: a nyomás 8,7 BAR volt, majd a nyomáscsökkentő beszerelését követően 3,5 BAR-ra lett beállítva. A fogyasztásban azt lehet látni, hogy az átlagos 35 m³ fogyasztás 17 m³-re esett vissza.”
- - Szakértő helyesen fejti ki, hogy az „nem elvárható, hogy ilyen összetett méréssorozat a fogyasztó készítsen el.”
- - Viszont „Ehhez kell az üzemeltetőnél lévő szakértelem, a megfelelő anyagi és technikai háttér. Ám jelenlegi ismereteim alapján arról sem vagyok meggyőződve, hogy mindez ÉTV Kft.-nél rendelkezésre áll.” megállapítása az ÉTV Kft számára hátrányos, hiszen semmilyen jogszabályi és szakmai előírásról nincs tudomásunk, amelyek egyedi, felhasználó által támasztott követelményrendszeren alapuló vizsgálatok elvégzését tenné kötelezővé. A felhasználó az egész anyagban olvasható állításai és az egyedi, saját maga által megfogalmazott követelései, egyedi vizsgálati követelményrendszere a Szolgáltató részéről szándékos rosszhiszemű magatartására irányuló alaptalan vádak.
- - A Szakértőnek pártatlannak kell lenni, ez többnyire teljesül is, de a Feljegyzésemben foglaltak alapján nem minden Felhasználói állításra ad kellően kritikus választ.
- - Szintén nem tartom célravezetőnek a Szakértő alábbi leírását: „A panaszosnak egy dologban – szakvéleményemben leírtaknak megfelelően – alapvetően igaza van: nincsenek megfelelő hálózati adatok! A fogyasztó rendelkezésére álló információ – finoman fogalmazva – sem kielégítő. Ez az üzemeltető részéről évente 1 összegzett Q (m3) érték. Igaz, a fogyasztó akár minden nap megnézheti a fogyasztásmérőjét (amit egyébként senki sem tesz meg), de a hálózati nyomásról akkor sincs adata, pedig mint fentebb láttuk, a nyomás „pénztárcát” befolyásoló tényező. Az rendszer adathiányosságát a szakvélemény elkészítése során folyamatosan kifogásoltam ÉTV Kft. felé, de a rendelet szerint az évi egyszeri vízóra leolvasása jogszerűnek tekinthető.”
Ez alapján a Szakértő megállapításával egyetértünk: „A három polgármester különvéleményében megfogalmazott alapvető kritériumot, mely szerint: egymillió forintos jutalomban részesülhet az, „aki szakmailag megdönti a jelentésben foglaltakat, rendszerszinten cáfolja a közzétett megállapításokat”, „A” felvetése estében nem találtam igazoltnak.” Így Szolgáltató részéről nem támogatjuk az „A” fejezet pályázója felé jutalom jóváhagyását. A Szakértő az értékelő anyaga végén ezen fejezetnél leírt „nem igazolt felvetés” ellenére a jutalom 70%-ának kifizetését javasolja, tehát önmagával ellenmondásba kerül.
„B” Fejezet
A bekötő vezeték átmérőjének szűkítésével kapcsolatos munkarész
Felhasználói észrevétel 19. oldal:
„a következő tényszerű hibák vehetők észre: A mérőóra bemeneti csonka %"-os csonkkal van ellátva
A mérőóra bemeneti csonkjára %"-os cső van csatlakoztatva, amely egy szeleppel van ellátva A mérőóra kimeneti csonkjára 3/4"-os szűkítő lett szerelve rögtön a %" -os kimeneti csonkra Ezt követően a szűkítőbői egy szelepen keresztül %" -os csövön megy tovább az áramló közeg a fogyasztóhoz
A hiba magyarázata:
A rendszerben elhelyezett szűkítő az áramlási viszonyokat befolyásolja (a szűkítés alkalmazása következtében a folyadék nyomása, illetve sebessége változik, amely a turbulens viszonyok erősödését okozzák). Az áramlási viszonyok ilyen fajta (pl. Venturi cső stb.) változása olyan turbulens áramokat kelt a csővezetékben, amely olyan áramlási zavar, amely a turbinás mérőberendezés mérési pontatlanságát okozhatja.”
Szakértő kifejti, hogy a leírt szerelvényezés megfelelő méréstechnikai szempontból, tehát a Felhasználó állítása megcáfolásra kerül az alábbiak szerint:
„Fogyasztó észrevétele a szűkítő elem elhelyezésére, pontosabban a vízmérő óra után megfelelő távolságra beépített szűkítő elem elhelyezésére vonatkozik. A felvetés abból a szempontból indokolt, hogy az áramlást zavaró elemnek lehet hatása a fogyasztásmérő működésére. Azt fontos tudni, hogy a vízóra utáni elemek elhelyezése, működtetése a fogyasztó – adott esetben ingatlantulajdonos – felelőssége. Csakhogy a csatolt fotón az látszik, hogy a beszerelt vízóra két oldalán elhelyezett plomba (kék karima) érintetlennek tűnik, tehát feltételezhető, hogy a vízóra-aknában ÉTV Kft. munkatársai vagy megbízottjai dolgoztak.
Javasolt a konkrét ügy vizsgálata annak érdekében, hogy ki szerelte be a szűkítőt, ám meg kell jegyeznem, hogy a szűkítő elem eltávolítása épp az ellenkező hatást fogja kiváltani, mint amit a panaszos remél: nőhet a fogyasztás.”
„C” Fejezet
Vízműves dolgozók „okos”, azaz kevesebbet mérő, manipulált vízmérőivel kapcsolatos munkarész
Felhasználói észrevétel 20. oldal:
„Régebben a vízmű szerelői pár tízezer forintért úgynevezett "okos" vízmérő órát szereltek fel, ami a valós fogyasztás felét, harmadát mérte. (az óra lapátkerekeit félig levágták, így kisebb volt az ellenállása, tehát több víz kellett a forgatásához.)
Ebben mindenki benne volt, a hitelesítőtől az óra cserét elvégző szerelőig. A pénzen osztoztak. A leszerelt mérők ugyanoda kerültek vissza hitelesítésre, ahonnan elindultak, tehát a lebukás veszélye szinte nulla volt.
Csak megjegyzem, hogy a szakértő megállapítása helytelen, hiszen, ha a glicerinnel feltöltött órák az idő múlásával egyre kevesebbet mértek, akkor a fogyasztásnak is arányosan csökkenni kellett volna, de nem így volt.
Megközelítőleg mindig ugyanannyi volt sok éven keresztül….”
Szakértő nem tartja valószínűsíthetőnek a tömeges manipulálás állítását. Kifejti: „Megjegyzem attól, hogy a régi Baylan vízórák kevesebbet mértek a tényleges fogyasztásánál, a tényleges vízfogyasztás(a) nem lett kevesebb, csak kevesebbet fizetett a szolgáltatónak. A vizsgálat során szúrópróba-szerűén egy darab Baylan vízóra szétszerelésére kaptunk engedélyt, ott ilyen eltérést nem találtunk.”
Kifejti továbbá, hogy a hivatkozott félszáraz mérőkben lévő glicerin sűrűsödése nem valószínűsíthető, csak egyedi esetekben, mint pl a mérő sérülése, így ez nem valószínűsíthető a Baylan mérők lassuló mérése okaként.
Szolgáltató részéről megjegyezzük, hogy ha volt is esetleges említett manipuláció, annak hányada egészen biztos nem lehetett nagy számú, tömeges eset, a Szakértő által említett okok miatt. (Megjegyzés: Az ÉTV Kft. 2012.-ig végeztette a leszerelt mérők újrahitelesítését, az ily módon hitelesített mérőknek a felszerelését.)
A Baylan, és egyéb mérők is a mérő gyártó-forgalmazó cégek egyetértéseiben általában lassulnak, amely oka a vízben lévő vas-mangán vegyületek mérőkereken történő kiülepedése. Így a mérőkerék felülete nem fog egyezni az eredetivel, a forgása a hézag csökkenése miatt nem lesz olyan könnyed, mint új korában, ezért kismértékben egész biztosan lassulás következik be, a Felhasználó előnyére, hiszen a lassulás kevesebb mért értékkel párosul. Ennek mértéke változó, és van olyan eset is, hogy a mérési hibahatáron belül marad az eltérés.
„D” Fejezet
Légbuborék a rendszerben, visszacsapó szelep hiánya, vagy hibája, hidraulikus lökések, és ellenőrző mérésekkel kapcsolatos munkarész
Felhasználói észrevétel 23. oldal.
1. Légbuborék a rendszerben: Ha levegő kerül a vízvezetékbe (pl. csőtörés, javítás után), az áthaladva a vízmérőn szintén pörgetheti azt, mintha víz folyna, pedig nem fogyasztottál ténylegesen vizet.
2. Visszacsapó szelep hiánya vagy hibája: Ha nincs visszacsapó szelep, vagy nem működik jól, a víz visszaáramolhat, ami megzavarhatja a mérést vagy akár többszöri „lemérést” okozhat.
3. Hidraulikus lökések (vízütés): Ha gyakori a csapok hirtelen nyitása/zárása, az rövid idejű nyomáshullámot okozhat, ami szintén pörgetheti a mérőt.
4. Ellenőrző mérések (ellenőrző vízóra vagy tesztmérés)
Ezeket az ellenőrzéseket elvégezték már? Felszerelhető egy hitelesített kontroll-vízóra a főmérő után, amivel összehasonlítható az érték. Vagy: a vízóra előtti és utáni szakaszra egyidejűleg telepítenek mérőeszközt (ehhez szakember kell).
Szakértő Felhasználó felvetéseire adott válasszal teljes mértékben egyetértünk.
Szolgáltatói megjegyzések a témához:
- - Légbuborékok: Nyilván csőtörések alkalmával előfordulhat, hogy bekerül levegő a rendszerbe, ez kivédhetetlen. Viszont minden csőtörés, egyéb hálózat megbontásával járó munkálatnál tűzcsapokon kilevegőztetés történik, amely a hálózat védelme érdekében elengedhetetlen. Ezzel csak az elkerülhetetlen légbuborék mennyisége juthat be a hálózatba, és az sem egy koncentrált helyen lép ki, hanem szétterül, és helyenként csak kisebb mennyiség kerül be a bekötésekbe. Szándékos levegő betáplálás kizárt, és nem érdeke a Szolgáltatónak.
- - Visszacsapó szelep: Az „A” munkarésznél is leírásra került, hogy nem állapítható meg a mért fogyasztás befolyásolásra hatása, az inkább a mérő védelme, a Felhasználói oldal felőli visszaáramlás, leürülés megakadályozását szolgálja. Rosszul nem lehetséges beépíteni, ha fordítva beépíthető lenne, akkor nem áramlana át a víz a mérőn, és a mérő elé sem lehet gyártói védelem miatt beépíteni. Ráadásul a közbeszerzésen kiválasztott szállítótól a mérők dobozaiban csak visszacsapóval ellátott mérők vannak.
- - Hidraulikus lökések: Ez a téma is leírásra került az „A” munkarészben. A háztartások egyre nagyobb hányadában van a belső vízrendszer úgy kialakítva, hogy tágulási tartály kerül beépítésre, amely a lökéshullámok védelmét szolgálja, amelyek rendszerint eleve védik a használati melegvíz tárolókat, a hőtágulás okozta károsodásoktól, de ugyanez a csőhálózat dinamikus terhelését is mérsékli. A visszacsapó maga a mérő védelmét is szolgálja, bár a csőhálózat dinamikus terhelése ellen ugyan nem véd.
- - Ellenőrző mérések: A Szolgáltató a tömeges panaszok okán szerzett be magas mérési osztályú ultrahangos mérőket (2 db), amelyek helyszíni, ellenőrző mérések lefolytatására használatosak elsősorban. Az ellenőrző mérésekre eljárásrendet tett közzé a Szolgáltató, amely betartását megköveteli, hiszen egyedi kérések, kívánalmak komoly anomáliákat okozhatnak, és vitás esetek lehetségesek, amelyek fel is merültek. Viták lehetnek a bekötési mérők m3 érték alatti tört (literig) mutatói leolvasásából. Fontos ezeknél az ellenőrző méréseknél megjegyezni, hogy nem hasonlíthatók a pontossági vizsgálatokat végző hiteles labor akkreditált körülményeihez, és nem is akkreditált szakemberek, hanem szakmunkás vízvezeték szerelők végzik. Nincs jogszabályi kötelezés akkreditált körülményeknek eleget tevő ellenőrző mérések elvégzési kötelezettségére egyetlen víziközmű szolgáltató számára sem. Így az ellenőrző mérések elvégzésével az ÉTV Kft példa értékűen jár el, és fel is hívja a figyelmet, hogy az általa végzett mérés kizárólag tájékoztató jellegű.
„E” fejezet
A vízmérők mágnessel történő manipulálásáról
Felhasználói észrevétel 24. oldal:
„A vízórákban egy állandómágnessel ellátott "szárnykerék" adja át a vízáramlásból adódó nyomatékot a járószerkezetnek, ami aztán kijelzi a mért mennyiséget. Az a véleményem, hogy a mágnes derogációja, azaz a mágneseségének csökkenése okozza, hogy kevesebbet mér. Ezt viszonylag egyszerű ellenőrizni, egy bizonyítottan kevesebbet mérő vízórában, ezt az alkatrészt egy újra kell cserélni, és megismételni a mérést. Ha most jól mér, akkor a hiba oka ez.”
Szakértő kifejti, hogy az ÉTV Kft szolgáltatási területén nem építettek be szárazon futó vízmérőket. Az összes vízmérő típusból csak ez a változat mágnesezhető, így ezen felhasználói állítás nem állja meg a helyét, hiszen a Baylan, a későbbi Bmeters és a Maddalena gyártmányok is nedvesen, vagy félnedvesen futó mérők, tehát nem érzékenyek mágnesezésre.
Szakértő álláspontjával teljes mértékben egyetértünk.
„F” fejezet
A vízszolgáltató levegővel (vagy más gázzal) kevert vizet szolgáltat.
Felhasználó szándékos gáz bekeverésről tesz állítást, amit a Szakértő cáfol.
Szolgáltató részéről szintén cáfoljuk bármilyen szándékos jelzett szolgáltatási anomáliát.
„G” fejezet
Mérőcsere után észlelt 2,5-szeres vízfogyasztásról.
Felhasználó észrevételei 25-32 oldalig, több részletben.
A terjedelmes és erősen tagolt Felhasználói leírásokat külön-külön nem idézem, valamint a szintén tagolt, és terjedelmes Szakértői válaszokat sem.
Szolgáltató részéről röviden összefoglalva:
A Felhasználónál bekövetkezett, már egy éves mérési időszakban a Baylan mérőhöz képest a BMeters mérő 2,5-szeres vízfogyasztást mért. Felhasználó panaszát Szolgáltató vizsgálta, ellenőrző mérés is történt, amely során a mérő közel 10%-kal kevesebbet mért, mint az ultrahangos mérő. Végül a vitatott BMeters mérő hatósági pontossági vizsgálat céljából le lett szerelve.
A Felhasználó és Szakértő is elemzi a BMeters mérő a Szolgáltató részéről is eltúlzottnak tűnő mérési adatait, de az okfejtésekben nincs lezáró válasz egyik fél részéről sem.
Ezzel Szolgáltató részéről a BMeters mérő hatósági bevizsgálásának lezártáig nyitott, vitatott ügynek tekintjük tárgyi kérdést.
Szolgáltató részéről a leírtakhoz egyéb hozzáfűzni valóink:
- - A vitatott mérő leszerelésre került, új mérő került fel, más gyártótól (ilyen esetekre 2025. évben Maddalena mérőket szereltünk fel a kiszerelt helyére).
- - A hatósági vizsgálat eredményéig nem lehet eldönteni, hogy a mérő teljesíti-e a hiteles mérés feltételeit.
- - Amennyiben a hatósági vizsgálaton a mérő nem felel meg a mérésügyi feltételeknek, Szolgáltató részéről természetesen az Üzletszabályzat értelmében előző időszak fogyasztási adatai alapú jóváírásokat érvényesítünk, jóhiszemű magatartással.
- - A leírásokban említik a helyszíni ellenőrző mérés során észlelt közel -10 %-kal kevesebbet mért az ultrahangos mérő. Mint korábbi fejezeteknél jeleztem, a helyszíni mérés során előfordulhatnak akár leolvasási, akár maga a mérés lefolytatásánál bekövetkező anomáliák, így csakis tájékoztató mérésként elfogadható, jóváírásra, és egyéb elszámolási viták rendezésére ezen mérés nem elfogadható.
- - Szakértő ezen fejezetnél is említi a nyomás növekedéssel párhuzamos többlet fogyasztás tézisét, amit szintén nem tartunk jó alkalmazásnak, hiszen, ha a Felhasználó valamely célból egységnyi vizet (pl 100 liter) vételez, az ugyanúgy 100 liter lesz nagyobb nyomásnál is, mint kisebbnél. És ez önmagában nem jár többlet vízfogyasztással, viszont ennél a fejezetnél sem kerül Szakértői jelzés arra, hogy a vízmérők 16 bar nyomásig alkalmasak a gyártók szerint mérési hibahatáron belüli mérésre.
- - Szolgáltató részéről az Érdi ivóvízrendszerben nem volt olyan rendszerszintű változtatás, amellyel a korábbi nyomásviszonyok nagyságrenddel megváltoztak volna. Ugyanakkor továbbra sem látjuk megdönteni az előző tézist, hogy a vízmérők 16 barig alkalmasak hiteles mérésre. Amennyiben Felhasználónál felszerelt, vitatott mérő a vizsgálaton elbukik, és annak oka a gyártóra visszavezethető, műszaki hibás mérőként elismerjük, és fentiek szerint rendezzük a jóváírást.
„H” fejezet
Két vízmérő egymás utáni sorba kapcsolásáról
Felhasználó leírja és fotóval igazolja, hogy egymás után két db eltérő gyártmányú lakásvízmérőt vásárolt, és azokat egymás után összeépítve sorba kötötte, és nem volt egyező mérési eredménye a mérőknek.
Szakértő kifejti, hogy a leírt mérő egybeépítés nem szabványos, hibás műszaki megoldás. Továbbá a mérők nem egyeznek az aknás vízmérőkkel sem, így nincs vitaindító tényfeltárásra alapja.
Szolgáltató részéről Szakértővel egyetértve nem tartjuk értékelhetőnek a Felhasználó „kísérletét”.
„I” fejezet
Mágneses manipuláció lehetőségével foglalkozik Felhasználó leírása, amely társaságunknál előzőekben is ismertetett alkalmazott vízmérőknél nem lehetséges, így nincs relevanciája.
„K” fejezet (J fejezetet nem találtam a szakértői értékelésben)
Felhasználó a 2024. évi mérőcsere után jelentős fogyasztás növekedést tapasztalt. Panaszt tett ÉTV Kft-nél és nem kívánja elfogadni az ellenőrző mérés eredményét, illetve körülményeit.
Felhasználó álláspontja, hogy korábbi vízfogyasztási adatsora alapján indokolatlan a mérőcsere óta felmerült fogyasztás. ÉTV Kft álláspontja, hogy a mérő hatósági vizsgálat eljárásrendjétől, és az ellenőrző mérés szintén közzétett eljárásrendjétől nem áll módjában eltérni. Vödrözős módszeren alapuló mérésekben nem kíván részt venni.
A Felhasználó vízmérőn észlelt leírása szerinti: „Megfigyelhető az is, hogy átfolyáskor a számlap rezeg, instabil, és random módon felpörög, valamint hangosabban kerreg az óra eseti jelleggel. (Ez erősíti a random hiba jellegét)” jelenség utalhat arra, hogy belső hálózatán lehetséges valamilyen probléma, és ez lehetséges ok a megnövekedett vízfelhasználásra.
Szolgáltató részéről leírjuk, hogy a vízmérők egyszerű mechanikus szerkezetek, nem képesek „random” hibát produkálni, tehát ha nincs rajta víz áramlás, nem képes a szárnykerék forogni.
Amennyiben a vízmérő hatósági bevizsgálására előírt eljárásban Felhasználó közreműködik, rövidre zárható lenne a mérő esetleges műszaki hibája. Mivel ez a szakértői értékelésben még nem jelenik meg lezárt ügynek, így egy nyitott, feltételezésen alapuló észrevétel.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vízmérő a hatósági vizsgálaton nem felel meg a mérésügyi követelményeknek, és nem merül fel felhasználónak felróható befolyásoló körülmény, az esetben ez a Felhasználó is jóváírásban részesülhet az Üzletszabályzat rendelkezései alapján.
„L” fejezet
A Szakértő saját javaslatait taglalja.
39. oldalról: „véleményem szerint olyan javaslat, felvetés nem érkezett, amely szakmailag és rendszerszinten megdönti az ÉTV Kft. májusi jelentésében olvasható, hatósági laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott álláspontot, amely szerint a mért fogyasztás megnövekedése a régi, 7-8 évig szolgált vízórák pontatlanságára és az új vízórák pontosságára vezethető vissza.”
„Érkezett viszont olyan ötletfelvetés, amely valóban szolgáltat plusz információt és alapját képezheti egy alternatív vagy inkább kiegészítő magyarázatnak. Ezek mind egy irányba mutatnak: a hálózati rendszer hiányosságai”
Leírja, hogy az ÉTV Kft. szolgáltatási területén a domborzati viszonyok nem mondhatók ideálisnak a vízszolgáltatás szempontból, így a hálózat egyes pontjain eltérő lesz a nyomás. A vízszolgáltatásra 1,5 – 6,0 bar közötti előírás van érvényben.
Leírja idézve: „vonatkozó hatályos jogszabály 1,5 - 6,0 bar közötti nyomástartományt állapít meg. Tehát ha ezen belül marad a szolgáltató, akkor még mindig szabályosan működteti a rendszert. Ám – mint azt fentebb kifejtettem – az eltérő nyomásértékek hatással lehetnek a fogyasztás mértékére. Nagyon leegyszerűsítve: nagyobb nyomás esetén ugyanazon a csapon egy adott idő alatt több víz folyik ki. Természetesen ez valós fogyasztás – tehát nem mérési hiba, nem a vízórák pontatlansága okozza”
Szolgáltató részéről kiragadom az alábbi szövegrészt: „az eltérő nyomásértékek hatással lehetnek a fogyasztás mértékére. Nagyon leegyszerűsítve: nagyobb nyomás esetén ugyanazon a csapon egy adott idő alatt több víz folyik ki. Természetesen ez valós fogyasztás – tehát nem mérési hiba, nem a vízórák pontatlansága okozza”
A Szakértő jelentésében többször felvetett a nagyobb nyomás esetén több a vízfogyasztás kérdésére visszatérve:
- - A nagyobb víznyomással nem lesz több a vízfogyasztása, csak a nagyobb nyomás miatt törvényszerűen nagyobb áramlási sebesség miatt gyorsabban vételezhető ugyanannyi vízmennyiség.
- - A nagyobb nyomás az idézett Szakértői szövegben is leírásra kerül, hogy: Természetesen ez valós fogyasztás – tehát nem mérési hiba, nem a vízórák pontatlansága okozza”
Szakértő ezt követően leírt javaslatai:
- - több ponton zajló folyamatos mérésekre lenne szükség ahhoz, hogy kiderítsük: a fenti vélelem miképp, hol és milyen mértékben befolyásolja a vízfogyasztást ÉTV Kft. szolgáltatási területén…. A nyomásra és térfogatáramra kiterjedő mérésekre lenne szükség a szolgáltató mind 20 nyomászónájában 24 órában – külön figyelve a csúcsidőszakokra, külön a hétköznapokra és munkaszüneti napokra, külön az eltérő vízfogyasztással járó évszakokra „
- - A mérések megkezdése előtt mérésterv elkészítése szükséges, amely tartalmazza az összes műszaki, jogi és gazdasági feltételt, továbbá a plusz humánerőforrás szükségleteket.
Szakértő fentiekkel olyan javaslatokat tesz, amely nem egzakt. Nem tudjuk értelmezni, milyen konkrét méréseket kellene elvégeznünk és milyen méréstervet készítsünk a hiteles vízmérők nem megalapozott kritikájának „igazolására”.
ÉTV Kft-nek nincs olyan külső javaslatra vonatkozó forrása, amely indokolná az „elvárt, és javasolt” mérések és azok eredményei feldolgozásával járó költségek viselését.
„„komoly elvárás kellene legyen, a meglévő térinformatikai műszaki nyilvántartó és folyamatirányító rendszer fejlesztése, a komplex üzemeltetési rendszert leképező mérő és irányító rendszer kiépítése”. Most tovább megyek: állítom, hogy vízműnél a fentebb leírt mérési rendszer – illetve a belőle kinyert adatok alapján a folyamatos korrekció – egy 21. századi az üzemeltetés természetes része kellene legyen, csakhogy a hazai víziközművek oly’ mértékben forráshiányosak, hogy az alapvető infrastruktúra fenntartása, üzemeltetése, javítása is nehézségekbe ütközik. ….
Leegyszerűsítve: ideális esetben olyan rendszerrel kellene rendelkezzen ÉTV Kft., amely valós idejű adatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogyan változik a nyomás egy-egy utca alatt futó nyomócsőben a csúcsidőben (amikor fürdenek/tusolnak a munkából hazaérő emberek) és az azt megelőző/követő időszakban. Ez alapján pedig a szolgáltató szakemberei pontosabban tudnák szabályozni a nyomást (jelen példánál maradva: csúcsidőszakban növelnék, utána csökkentenék).”
Ezen idézett fejezetből kiragadva Szolgáltató részéről „ÉTV Kft., amely valós idejű adatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogyan változik a nyomás egy-egy utca alatt futó nyomócsőben a csúcsidőben (amikor fürdenek/tusolnak a munkából hazaérő emberek) és az azt megelőző/követő időszakban. Ez alapján pedig a szolgáltató szakemberei pontosabban tudnák szabályozni a nyomást (jelen példánál maradva: csúcsidőszakban növelnék, utána csökkentenék)” az alábbiakat válaszoljuk:
Szolgáltató a kiépült vízelosztó rendszer nyomásviszonyait nem tudja a szakértő által elképzelt módon szabályozni, hiszen a hálózatot a töltővezetékekről üzemelő tározókból szolgáljuk ki. A kiszolgált víz nyomását tapasztalati úton beállított nyomásértékekkel működő nyomásfokozókkal biztosítjuk, de ezek a hivatkozott domborzati viszonyok miatt is behatárolt üzemelési tartományba kell essenek, és a legkritikusabb pontokon is biztosítani kell az előírt 1,5 bar minimális hálózati nyomást. A nyomásfokozó szivattyúk a hálózati víz fogyása függvényében szabályozott üzemvitel szerint működnek, frekvenciaváltókkal, kiépült irányítástechnikai vezérléssel, és adatgyűjtő, hibajelző SCADA rendszerrel, amelyben 2025. évben történt fejlesztés, és ezt követően is zajlanak a fejlesztési munkák a kiszolgálási és energetikai hatásfok javítás érdekében.
Tehát maga a hálózat, mint rendszer nyomásviszonyai megváltoztatása csak további óriási beruházásokkal lenne lehetséges.
Szolgáltató részéről a Szakértő mérési igények kérdésére válaszoljuk, hogy a nyomáspanaszok kezelésére rendelkezünk, ezred bar érzékenységű DATAQUA nyomásregiszterekkel, és azokat adatgyűjtésre is tudjuk használni. Számos esetre történt nyomásregiszter felszerelése, amennyiben a felhasználási helyen 6,0 bar fölötti hálózati nyomást mérünk, vagy a mérési idősorban akár egy alkalommal is a határérték fölé ugrik a hálózati nyomás, akkor is.
A hálózat tűzcsapjai TMK munkái során szintén nyomásadatok rögzítése is történik, így a hálózat jellegzetes pontjain ismertek a nyomsáviszonyok. Ezen értékek jellemzően 2 barnál nagyobb mértékben nem ingadoznak.
Szakértő javaslatára jelenlegi eszközeinken tervezett beruházásokkal tudunk javítani, és a fejlesztési terveink tartalmaznak ilyen irányú igényeket. Így pl. a térinformatikai nyilvántartásunkat le kívánjuk cserélni, és a SCADA rendszer is továbbfejlesztésre kerül, úgy, mint a Tárnoki intelligens nyomásszabályzási rendszerünk is.
Szakértő az értékelése végén az alábbi javaslatokat teszi a Felhasználóknak:
„Fogyasztónak javaslom, hogy havi 1 alkalommal olvassa le a vízóra állását és rögzítse az adatokat pontos dátummal és időponttal.
Érdemes kihasználni az ÉTV által biztosított kéthavi diktálás lehetőségét.
Célszerű saját vízóra-aknájának áttekintése és szükség esetén annak megfelelő rendbetétele. Vizsgálja meg a szerelvények és idomok (pl. könyök vagy szűkítő idom) beszerelésének helyességét.
Javaslom, hogy tájékozódjon a visszacsapó szelep meglétéről is. Véleményem szerint a vízórától távolabb (5d távolságra) külön önálló szerelvény beépítését, ha eddig nem lenne. Egy visszacsapó szelep elegendő.
Ha a fogyasztó anyagilag megteheti, gondoskodjon egy nyomásszabályozó szelep beszereléséről, mert így az emelkedő hálózati nyomáshoz tartozó nem kívánt többlet térfogatáramtól megszabadul. Egyszerűbb megoldás egy szűkítő (kisebb átmérőjű) csőgyűrű beépítése, mert a szabályzó szelepet a gyártó által megadott módon időnként tisztítani, karbantartani kell.”
Szolgáltató részéről a Felhasználó felé tett javaslatok általános érvényűek, az első két pont tekintetében Szolgáltató is javasolja a Felhasználók részére ugyanezeket.
A vízmérő akna áttekintése már jogszabályban is előírt felhasználói kötelezettség abban, hogy annak kiépítése, és állagának megóvása, ellenőrzése a Felhasználó feladata. A szerelvények dimenziói és beépítési helyessége vizsgálata és értékelése nem várható el egy átlag felhasználótól, aki nem szakember. Amennyiben szakembert kíván igénybe venni a felhasználó azt saját hatáskörében és költségviselés mellett megteheti. Ugyanakkor a Szolgáltató leolvasói rendszerint jelzik az üzemeltető egység felé, ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak a leolvasáskor. Továbbá hibák bejelentésekor, és a mérőcserék elvégzésekor a kollégáink felhívják a Felhasználó figyelmét a szabálytalanságokra, esetenként jogászi kötelezés is kiküldésre kerül a szabálytalanságok megszűntetésére, amelyben felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben nem szűnteti meg a szabálytalanságot a Felhasználó, úgy a szerződése felmondásra kerülhet.
Visszacsapó szelep meglétét a vízmérőben a felhasználó nem tudja ellenőrizni, hiszen az a vízmérőben kialakított horonyba kerül, és a – gyártó már eleve így szerelt vízmérőt szállít 2024. évtől. – visszacsapó csakis bontással ellenőrizhető, hogy be van-e építve, amely kizárólag plomba bontással történhet, amely szabálytalan cselekmény a Felhasználó részéről. Szolgáltató részéről díjmentesen végezzük a Felhasználó részéről bejelentett mérőellenőrzést, amely során 2024 év második felétől minden esetben meggyőződünk, hogy beépítésre került-e a visszacsapó, és ha valamiért ez elmaradt, azonnal pótoljuk. Mivel a mérőben van visszacsapó szelep, a Szakértő által javasolt, mérő utáni visszacsapó szelep a Felhasználó szakaszba ugyan beépíthető, – a Felhasználó költségére – de nem indokolt.
A felhasználói szakaszba történő nyomásszabályzó beszerelése álláspontunk szerint nem indokolt. A szolgáltatási területen ugyan vannak az előírt 6,0 bar hálózati nyomás fölött kiszolgált ingatlanok, de ezeknél a legtöbb esetben van már nyomásszabályzó, vagy észlelés esetén Szolgáltató részéről, a szolgáltatói szakaszba beépítésre kerül-került a szükséges nyomásszabályzó. A szerelvénynek a szolgáltatói szakaszba kell kerülnie a jogszabályok értelmében is, hiszen a szolgáltatási ponton, azaz a vízmérőnél kell biztosítani a maximális 6,0 bar nyomásértéket. Ennek duplikálása, és Felhasználó részéről történő saját költség viselése nem indokolt a visszacsapóval hasonló álláspontunk alapján.
Érd, 2026.02.23.
Összeállította:
Fábián Géza
vízellátási főmérnök
vízellátási-csatornázási szakmérnök
