TÁJÉKOZTATÓ - Érd, Dunaparti vízműkutak
Érd, Dunaparti vízműkutak eltömedékelését követő vízbázis biztonságba helyezése, hidrogeológiai védőterületeinek és védőidomainak kijelölése és fenntartása.
Előzmények és jelenlegi helyzet
Az Érd, Dunaparti vízbázist a Duna jobb partján az Érdi öblözetben létesítették. A vízbázis első kutja a 1964-ben készült el. A 2. kutat 1976-ban helyezték üzembe. Ebben az időben Érd lakossága már rohamosan növekedett, a vízellátás biztosítására a korábban megépült Sasvárosi Vízbázis mellett, 1980 – 1985. között szükség volt a Dunaparti vízbázis fejlesztésére is, a már meglévő két kút mellé, további 9 kút létesült. A 80-as évek közepére így elkészült Érd Ófalutól mintegy 1000 m-re É-ra, a Dunaparttól kb. 120 m-re a 11 kútból álló parti szűrésű vízbázis.
A Dunaparti vízbázis parti szűrésű 11 db kutja mintegy 20 évig fontos szerepet játszott a település ivóvíz ellátásában, a kutak egy részét azonban a 2000-re évek elején vízminőségi problémák (megjelenő magas vas, mangán, szulfát és ammónia tartalom) miatt le kellett állítani. A vízbázis azóta tartalék vízbázisként üzemel, melyből csak mintavételek alkalmával történt víztermelés.
A meglévő védterületen új beruházások indultak el, amelyek a környezethasználatban változást hoztak, emiatt a Dunaparti vízbázis 5 db kutjának megszüntetése, eltömedékelése mellett döntött Érd MJV.
A fentiekre tekintettel vált szükségessé a védőidom újra meghatározása, pontosítása a jelenlegi működő kutakra, a Duna vízjárási viszonyaira és a környezeti terhelésekre. Ennek eredményeként a Pest Vármegyei Kormányhivatal 30414/8018/2025. számon Érd és Térsége Víziközmű Kft. részére kiadott 35100/5443-5/2019 és 35100/4360-6/2015 számokon módosított KTVF: 94-1/2010 számú, 6.3/A/104 és D.2/3/28vizikönyvi számú Érd, Dunaparti vízbázis védőterület előzetes lehatároló határozatát módosította.
Magyarországon az ivóvíz 95 %-a származik felszín alatti vízkészletből, többnyire sérülékeny földtani környezetből. A sérülékeny vízbázisok védelmének célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes jó vízminőség megőrzése, az ivóvizet termelő jelenlegi vízművek környezetében és a jövőbeni emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén egyaránt.
A vízbázisvédelem fontossága és feladatai
A vízbázisok biztonságba helyezési folyamatát a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet határozza meg. A jogszabály szerint a védelembe helyezés első lépcsője a vízbázis védőövezetének vagy védőterületének (mind a két szót használják a szakemberek) meghatározása. Ez a védőterület jogi alapját képezi minden további intézkedésnek. A védőterületeket hidrogeológusok számítással határozták meg aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske és vele együtt az esetleges szennyezőanyag a vízkivételi helyekhez, kutakhoz. Ezek alapján megkülönböztetünk „belső” (20 nap), „külső” (180 nap) „hidrogeológia "A" (5 év) és „hidrogeológia B” (50 év) védőövezeteket.
A Dunaparti vízbázis is közcélú vízkészlet, melynek mennyiségi és minőségi megóvása nemzetgazdásági érdek. Így a vízbázist üzemeltető Érd és Térsége Víziközmű Kft. szaktervező bevonásával egy új, módosított biztonságba helyezési tervdokumentáció készíttetett el. Ennek elkészültét követően a védőterületek határozatban történő kijelöléséről és földhivatalba történő bejegyzéséről a Pest Vármegyei kormányhivatal rendelkezik, a szakhatóságok előírásainak figyelembevételével, amely kiadott módosított határozat már fentebb említésre került.
A különböző elérési idejű védőövezetek azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen akadályozni, illetve korlátozni.
A belső védőövezet célja a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól.
A külső védőövezet a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagok elleni védelmet szolgálja.
A hidrogeológiai „A” és „B” zóna feladata a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem.
Annak érdekében, hogy a közcélú ivóvíztermelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, a belső védőterületek állami, illetve önkormányzati tulajdonban kell legyenek a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.
A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.
A vízbázis üzemeltetője a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat, a vízjogi üzemeltetési engedély, az üzemeltetési szabályzat, a vízbiztonsági terv alapján gondoskodik a védőterületek és védőidomok fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről. A vízkészlet állapotának folyamatos ellenőrzése érdekében az üzemeltető rendszeresen mintázza a vízbázist és a védőterületek, védőidomok területén lévő észlelőhálózat kutjait.
A védőterület kijelölésével érintett ingatlant a tulajdonos, vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje.
A vízbázis fenntartása a vízellátásban érintett települések alapvető, hosszútávú érdeke. Az ivóvíz pénzben nem kifejezhető érték. A konfliktusmentes együttéléshez az Érd és Térsége Víziközmű Kft., az érintett önkormányzatok, valamint a területen élők és dolgozók, (együttesen környezethasználók) környezettudatos viselkedésére van szükség.
Érd, 2025. szeptember
Előzmények és jelenlegi helyzet
Az Érd, Dunaparti vízbázist a Duna jobb partján az Érdi öblözetben létesítették. A vízbázis első kutja a 1964-ben készült el. A 2. kutat 1976-ban helyezték üzembe. Ebben az időben Érd lakossága már rohamosan növekedett, a vízellátás biztosítására a korábban megépült Sasvárosi Vízbázis mellett, 1980 – 1985. között szükség volt a Dunaparti vízbázis fejlesztésére is, a már meglévő két kút mellé, további 9 kút létesült. A 80-as évek közepére így elkészült Érd Ófalutól mintegy 1000 m-re É-ra, a Dunaparttól kb. 120 m-re a 11 kútból álló parti szűrésű vízbázis.
A Dunaparti vízbázis parti szűrésű 11 db kutja mintegy 20 évig fontos szerepet játszott a település ivóvíz ellátásában, a kutak egy részét azonban a 2000-re évek elején vízminőségi problémák (megjelenő magas vas, mangán, szulfát és ammónia tartalom) miatt le kellett állítani. A vízbázis azóta tartalék vízbázisként üzemel, melyből csak mintavételek alkalmával történt víztermelés.
A meglévő védterületen új beruházások indultak el, amelyek a környezethasználatban változást hoztak, emiatt a Dunaparti vízbázis 5 db kutjának megszüntetése, eltömedékelése mellett döntött Érd MJV.
A fentiekre tekintettel vált szükségessé a védőidom újra meghatározása, pontosítása a jelenlegi működő kutakra, a Duna vízjárási viszonyaira és a környezeti terhelésekre. Ennek eredményeként a Pest Vármegyei Kormányhivatal 30414/8018/2025. számon Érd és Térsége Víziközmű Kft. részére kiadott 35100/5443-5/2019 és 35100/4360-6/2015 számokon módosított KTVF: 94-1/2010 számú, 6.3/A/104 és D.2/3/28vizikönyvi számú Érd, Dunaparti vízbázis védőterület előzetes lehatároló határozatát módosította.
Magyarországon az ivóvíz 95 %-a származik felszín alatti vízkészletből, többnyire sérülékeny földtani környezetből. A sérülékeny vízbázisok védelmének célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes jó vízminőség megőrzése, az ivóvizet termelő jelenlegi vízművek környezetében és a jövőbeni emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén egyaránt.
A vízbázisvédelem fontossága és feladatai
A vízbázisok biztonságba helyezési folyamatát a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet határozza meg. A jogszabály szerint a védelembe helyezés első lépcsője a vízbázis védőövezetének vagy védőterületének (mind a két szót használják a szakemberek) meghatározása. Ez a védőterület jogi alapját képezi minden további intézkedésnek. A védőterületeket hidrogeológusok számítással határozták meg aszerint, hogy egy adott területről mennyi idő alatt ér el a vízrészecske és vele együtt az esetleges szennyezőanyag a vízkivételi helyekhez, kutakhoz. Ezek alapján megkülönböztetünk „belső” (20 nap), „külső” (180 nap) „hidrogeológia "A" (5 év) és „hidrogeológia B” (50 év) védőövezeteket.
A Dunaparti vízbázis is közcélú vízkészlet, melynek mennyiségi és minőségi megóvása nemzetgazdásági érdek. Így a vízbázist üzemeltető Érd és Térsége Víziközmű Kft. szaktervező bevonásával egy új, módosított biztonságba helyezési tervdokumentáció készíttetett el. Ennek elkészültét követően a védőterületek határozatban történő kijelöléséről és földhivatalba történő bejegyzéséről a Pest Vármegyei kormányhivatal rendelkezik, a szakhatóságok előírásainak figyelembevételével, amely kiadott módosított határozat már fentebb említésre került.
A különböző elérési idejű védőövezetek azt a célt szolgálják, hogy a meglévő és a jövőbeni szennyező tevékenységeket különböző mértékben lehessen akadályozni, illetve korlátozni.
A belső védőövezet célja a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól.
A külső védőövezet a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagok elleni védelmet szolgálja.
A hidrogeológiai „A” és „B” zóna feladata a le nem bomló szennyező anyagok elleni védelem.
Annak érdekében, hogy a közcélú ivóvíztermelő kutak körüli szigorú védelem mindig biztosított legyen, a belső védőterületek állami, illetve önkormányzati tulajdonban kell legyenek a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.
A többi védőterületen az ingatlan tulajdonosának kötelessége, hogy a védőterületi határozatban foglaltakat betartsa, és tevékenységét a vízbázis védelem szempontjait figyelembe véve végezze.
A vízbázis üzemeltetője a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat, a vízjogi üzemeltetési engedély, az üzemeltetési szabályzat, a vízbiztonsági terv alapján gondoskodik a védőterületek és védőidomok fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről. A vízkészlet állapotának folyamatos ellenőrzése érdekében az üzemeltető rendszeresen mintázza a vízbázist és a védőterületek, védőidomok területén lévő észlelőhálózat kutjait.
A védőterület kijelölésével érintett ingatlant a tulajdonos, vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje.
A vízbázis fenntartása a vízellátásban érintett települések alapvető, hosszútávú érdeke. Az ivóvíz pénzben nem kifejezhető érték. A konfliktusmentes együttéléshez az Érd és Térsége Víziközmű Kft., az érintett önkormányzatok, valamint a területen élők és dolgozók, (együttesen környezethasználók) környezettudatos viselkedésére van szükség.
Érd, 2025. szeptember
